A világegyetem egyes bolygói meglepő kincset rejthetnek felszínük alatt.
Szemben Naprendszerünk szilikátbolygóival, más csillagok körül főként szén összetevőjű bolygók is létezhetnek.

 *

    Fantáziarajz  :  a  PSR 1257+12 jelű pulzár látványa

   Míg Naprendszerünk kőzetbolygói főként szilikátokból (szilícium– és oxigéntartalmú ásványok) állnak, nem kizárt, hogy egyes csillagok körül főként szénből álló bolygók létezhetnek.

      A szovjet űrprogram másik időtálló hőse egy kevésbé ismert Szojuz, avagy az R-7 rakétacsalád, és az amerikai űrrepülőgép mása, a Buran.

    A szovjet űrprogram időtálló hőse mellett nehéz elmenni, főleg mivel egyidős magával a szovjet űrprogrammal. Eredetileg egy nagy hatótávolságú ballisztikus rakétának készült, amely 8000 km feletti távolságra képes eljuttatni a mintegy 3 megatonnás nukleáris robbanófejét.

     Első alkalommal találtak vízjeget egy közeli aszteroida felszínén. A felfedezés segíthet magyarázatot adni a Föld óceánjainak keletkezésére.
Két kutatócsapat is megerősítette, hogy a 24 Themis aszteroida felszínének nagy részét vízjég borítja, ami szerves anyagokat is tartalmaz, köztük több olyan molekulát, melyek az élet alapanyagai lehetnek. Magára az életre nem találtak bizonyítékot a Mars és a Jupiter között húzódó aszteroidaövhöz tartozó hatalmas űrkőzeten.

   A NASA hosszú életű marsi robotjai a Spirit és az Opportunity új rekordot állítottak fel, az Opportunity szorosan testvére nyomában érte el a leghosszabb ideig futó misszió címét a marsi felszínen

   Az Opportunity csütörtökön érte el a NASA ikonikus Viking 1 szondájának élettartamát, mely hat évet és 116 napot töltött szolgálatban a Vörös Bolygón a hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek elejéig.  

Amennyiben az Opportunity három héttel hosszabb ideig működik, mint ikertestvére, a Spirit - mely hetek óta csendben van a hibernáció miatt -, akkor minden idők leghosszabb marsi tartózkodásának rekordját állítja fel.

   A Naphoz hasonló, fiatal csillagok körüli korongok, valamint a bennük kialakult rések tanulmányozása segíthet megérteni a korai Naprendszer fejlődését.

Csillagászok egy csoportja a NASA Spitzer űrtávcsövének felhasználásával fiatal, porkoronggal körülvett csillagokat tanulmányozott. A két vizsgált rendszer a DM Tauri és a GM Aurigae volt, amelyek a Taurus (Bika) csillagképben, tőlünk mintegy 420 fényévre találhatók. A kutatás során gyűrű alakú réseket fedeztek fel a csillagokat körülvevő porkorongban, ami a csillagok körül keringő bolygók jelenlétére utalt.

   Egy távoli galaxisban két csillag élete látszólag egyszerre ért véget: mindkettő szupernóvaként robbant fel.
   A csillagok életének végét jelző szupernóva-robbanásokból a Tejútrendszerhez hasonló nagyobb galaxisokban évszázadonként nagyságrendileg 2-3 történik. Míg saját Tejútrendszerünkben 1604 óta (vagyis immár 406 éve!) nem figyeltünk meg ilyen jelenséget, az NGC 1316 jelű galaxisban ezekben a hetekben két szupernóva is látszik egyidejűleg

Az ókori csillagász, Hipparkhosz készítette el a világ első és máig érvényes csillagjegyzékét és éggömbjét. Munkáját kétezer éve elveszettnek hitték, amikor kiderült, hogy a Nápolyban található híres Atlasz-szobor pontosan megőrizte a tudományos felfedezést.

Az ókor legnagyobb megfigyelő csillagásza volt Hipparkhosz, aki az i. e. 2. században élt. A csillagászattörténészek mai tudása szerint ő térképezte fel elsőként a csillagos eget. Csaknem ezer csillagot és több mint negyven csillagképet írt össze nevezetes csillagjegyzékében.

A Napból érkező kevert fény a levegő részecskéin szóródik. A levegőt alkotó gázok (N2, O2, CO2, H2O) mérete 2 nm körüli, az ekkora molekulákon szóródó fény pedig ibolya színű. Eszerint az égnek is lilás színben kellene pompáznia, azonban a levegőben, főleg az alsóbb rétegeiben rengeteg nagyobb molekulájú szennyeződés is található, így a nagyobb hullámhosszú fények is szóródnak.
Az ég színe tehát azért világoskék, mert a levegőben a spektrumból a kisebb hullámhosszú, azaz a kék tartományba tartozó fények szóródnak.

Nyolc bolygó van a Naprendszerben!
Szerző: Kiss László, Prága | 2006. augusztus 24., csütörtök 
A Nemzetközi Csillagászati Unió XXVI. közgyűlése elfogadta az utolsó pillanatig képlékeny határozat-javaslatot a bolygó fogalmának újradefiniálásáról, illetve a Plútó státusáról – négy másik határozat mellett. 

A Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union,  IAU) 2006.  augusztus 14. és 25. között Prágában megrendezett XXVI

   A NASA Swift szondája, mely az univerzum legerőteljesebb robbanásait követi figyelemmel, komoly mérföldkőhöz érkezett, kiszúrta az ötszázadik kozmikus robbanást a mélyűrben.

A gamma-sugarak a legnagyobb energiájú fényformák, a gammasugár-kitörések rövid, de ragyogó robbanások, melyek az energia kolosszális felszabadulását reprezentálják. A Swift megfigyelőállomás egy űrbe kitelepített szonda, mely a Föld körül kering, és 2004 óta vadássza a robbanásokat, hogy a kutatókat a rövid életű – de hatalmas – fellobbanásokról azonnal tájékoztatni tudja.