Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

http://skytour.hungarianforum.com/

Előszó

2003 Márciusában azért ragadtam tollat (illetve billentyűzetet), mert a "Meteor" amatőr-csillagászati havilap rovatvezetője mélységes csalódottságának adott hangot amiatt, hogy abban a hónapban a Plútó bolygót senki sem észlelte, senki sem volt kíváncsi rá. Be akartam bizonyítani, hogy ebben nem az amatőrök voltak hibásak (akik lusták vagy finnyásak lettek volna), hanem a hivatásos csillagászok, akik 1930-ban nagybolygónak fogadták el azt (az Uránusz és a Neptunusz már kisebb távcsővel is észlelhető, a 15 magnitúdós Plútó viszont nem).

A Középkor végén a csillagászatban Kopernikusz, Galilei és Kepler munkássága nemcsak minőségi fordulatot hozott (a Heliocentrikus Világkép megmondja, mi mi körül kering a Naprendszerben), hanem a csillagászoknak sikerült meghatározni a bolygópályák méretét is. Ha csak egy pillantást vetünk egy ide vonatkozó táblázatra láthatjuk, hogy a bolygópályák méretének eloszlása nem véletlenszerű, hanem valamilyen törvényszerűséget mutat. (Minél távolabb vagyunk a Naptól, annál nagyobb a (közel köralakú) bolygópályák közötti távolság.) Titius (1729-1796) alkotott egy számsorozatot, amely "ráhúzható" volt az ismert bolygók pályaméreteire.

(A Gépésztechnikus szekta 3. számú hírlevele)

Derült nyári éjjelen ha feltekintünk az égre, több ezer csillagot láthatunk. Csillagászati kutatók állítják, hogy a Világegyetem több csillagrendszert (galaxis-t) tartalmaz, mint ahány csillag van a Tejútrendszerben. Ezek a csillagok mind elérhetetlenek számunkra, fénysebességgel utazva is a legközelebbiekhez évekig tartana az út. Vajon mi ennek az értelme? Csak dekoráció? Arra jók a csillagok, hogy csillagképeket nevezzünk el?

(A Gépésztechnikus szekta 2. számú hírlevele)

A kozmológusok egybehangzó véleménye szerint a Világegyetem több mint 13 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, született. Ekkor (az ősrobbanáskor) számottevő mennyiségben csak Hidrogén és Hélium keletkezett. (A Hidrogén magja egyetlen protonból áll, a Hélium magját két proton és két neutron alkotja, ez az alfa-részecske.) A Hidogén magja körül egyetlen elektron tartózkodik, a Hélium atom pedig két elektront tartalmaz.

Sziasztok!

Bemutatkozik a Gép-Ész-Technikus szekta.

Csoportosulásunk azt tűzte ki célul,
hogy megírja a XXI. század METAFIZIKÁJÁT.

Miért van szükség új metafizikára?
Azért, mert amikor az Ókorban ARISZTOTELÉSZ
megírta a saját "Metafiziká"-ját,
a fizika még egészen más volt, mint ma.

Mottó: Csak az kezdjen bele a metafizika megírásába,
aki magáévá tette a fizikát.

Indoklás: Csak az tudja MEGHALADNI a fizikát,
aki magáévá tette azt.

Fentiek értelmében SZENT KÖNYVEINK a következők:
[1] Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete
[2] George Gamow - John M.

Kedves Network

Közösség!

Ezúton szeretnénk tájékoztatni, hogy a Network.hu életében tulajdonosváltás történt.

Tele vagyunk friss ötletekkel, tervekkel arra vonatkozólag, hogyan tehetnénk még szórakoztatóbbá és értékesebbé az itt eltöltött időt.

 ELSŐDLEGES CÉLJAINK: 

- NAPRAKÉSZ és KEZELŐBARÁT felület (szem előtt tartva, hogy korábbi felhasználóink még könnyebben eligazodjanak kedvenc közösségeikben.) 

- a közösségek tagjait aktívabb kommunikációra BÍZTATJUK !

40 évvel ezelőtt még én is azokhoz tartoztam, akik azt vallották, hogy "A TUDOMÁNY MAJD MEGOLDJA!". Az 1969-es évi első holdraszállás után mind tele voltunk reménnyel és várakozással. Abban bíztunk, hogy hamarosan űrbázis épülhet a mi Holdunkon, eljutunk a Marsra, és benépesítjük az egész Naprendszert.

Az 1980-as évek második felében a Scientific American magazinban az első cikk az ózonréteg elvékonyodásáról azzal a címmel jelent meg, hogy "ÓZONLYUK AZ ANTARKTISZ FELETT", mert azt, hogy a jelenség a lakott kontinenseket is érinti, azt nem lehetett megírni (ennyit a tudomány objektivitásáról).

A legkisebb nagybolygó, vagy a legnagyobb kisbolygó?

(Megjelent az UFO-magazin 1993/12-es számában)

1930-ban szenzációs felfedezés híre járta be a világot.
Március 13-án a flagstaffi Lowell Obszervatórium (Arizona)
körlevélben értesítette a csillagászattal foglalkozó intézeteket
egy Neptunuszon túli bolygó felfedezéséről. Az új bolygót némi
mérlegelés után Plútóról, a görög mitológia alvilági istenéről
nevezték el. A felfedezés után - mely hosszas kutatómunkának
és némi szerencsének volt köszönhető - megkezdődött az
égitest pályaelemeinek és más jellemzőinek meghatározása.

A Naprendszer - mintegy ötmilliárd évvel ezelőtt - egy olyan gáz- és porfelhő összehúzódásából jött létre, amely egy korábbi szupernóva robbanásából keletkezett. Azért kell ezzel a feltételezéssel élni, mert az ősrobbanáskor - több mint 13 milliárd évvel ezelőtt - számottevő mennyiségben csak könnyű Hidrogén és Hélium keletkezett, a magasabb rendszámú kémiai elemek - egészen az Uránig bezárólag - csak egy csillag gyomrában, magfúzióval, vagy pedig szélsőséges fizikai körülmények között, nagy nyomáson és hőmérsékleten, szupernóva robbanáskor jöhettek létre, mint annak mellékterméke.