Képek a kisbolygóról visszatért kapszuláról
*

             A képen a kapszula és az ejtőernyő látható (forrás: JAXA)
*
 

A kapszula sértetlenül ért földet, ami űrtörténeti esemény: még soha nem landolt a Földön egy kisbolygóról visszatért szerkezet (forrás: JAXA)
*

A kapszulát Japánba szállítják, és néhány héten belül felnyitják a belső részt is. Ekkor derül ki, sikerült-e mintát hozni a kisbolygó anyagából (forrás: JAXA)

Korábbi információk

   Vasárnap visszatért a Földhöz a japán Hayabusa-űrszonda, és mintagyűjtő kapszulája magyar idő szerint 16 óra körül landolt Dél-Ausztráliában, a Woomera település melletti elzárt területen (Woomera Prohibited Area).

A naposzlop egy légköri, optikai jelenség. Míg egyesek a különleges halo jelenségekhez sorolják őket, mások nem értenek egyet ezzel az elvvel. Azért nem tekinthető teljesen a halo-jelenségek tagjának, mert nem fénytörési, hanem visszaverődési jelenség, de a visszaverődés általában a nagyobb méretű jég- és lapkristályok felületéről történik, illetve a további feltételek is egyeznek: 8-12 km magasban képződő pehely- és fátyolfelhők okozzák a felső toposzférában.

A jelenleg elfogadott elmélet szerint a Naprendszer bolygói az újszülött Nap körül keringő kisebb égitestek ütközései következtében alakultak ki, a beolvadó törpebolygók növelték fokozatosan mai méretükre őket. Az elképzelések szerint a Föld-Hold rendszer két, már meglehetősen nagy, a Mars és a Vénusz mérettartományába eső égitest ütközésének következtében jött létre.

2006-ban többszöri próbálkozás után végre sikerült a Mars Express-nek is szemügyre vennie a híres marsi arcot.
Az európai szonda Nagy Felbontású Sztereo Kamerájának (HRSC) felvételei a vörös bolygó talán leglátványosabb képeit tárják elénk. Az ESA 2004 áprilisa óta próbálja lefotózni az arcot is magába foglaló Cydonia területet, amit mindeddig meghiúsított a magasság és a különböző légköri zavarok. Július 22-én azonban végre sikerült megpillantani a bolygó talán legvitatottabb domborzati jegyét, minden eddiginél nagyobb felbontásban és nem utolsósorban három dimenzióban, ami az ESA berlini szakembereinek munkáját dicséri.

   A tervek szerint egy héten belül, június 13 környékén ér haza a 2003-ban felbocsátott japán űrszonda, a Hayabusa.

Már csak egy pályakorrekciós manővert kell végrehajtania a jelenleg a Földtől 3,6 millió kilométerre levő szondának, hogy becélozza az Ausztrália déli részén fekvő Woomera leszállási területet. A landolást a NASA DC-8-as repülőgépe fogja felügyelni.
*
              
                   

   A Hayabusa az első olyan szonda az űrkutatás történetében, ami önműködően leszállt egy aszteroidán, ott talajmintákat vett, majd ezután hazatér a rakománnyal.

        Meglepő felfedezést tettek amerikai kutatók a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán megfigyelése közben: a jelek szerint nem kizárt, hogy van élet az égitesten. Az adatok bizakodásra adhatnak okot, a tudósok ugyanakkor figyelmeztetnek: nem biológiai természetű kémiai reakciók is produkálhatnak effajta jelenségeket. .

                                                 Titán (hold)

   A Naprendszer második legnagyobb holdja túl hideg ahhoz, hogy a folyékony víz legyen a felszínén.

     Asztrobiológusok egy csoportja egy 12 millió fényévnyire található galaxisban igen bőséges nitrogéntartalmú, policiklikus aromás szénhidrogénekre (PAH) bukkant, melyek létfontosságúak az összes általunk ismert létforma számára.

   A PAH információkat hordoz a DNS és az RNS számára és fontos összetevője, többek közt a testben az oxigén szállításért felelős hemoglobinnak és a növények fotoszintéziséért felelős klorofilnak. Régebben az volt az általános nézet, hogy a földi élet magáról a Földről ered, azonban több felfedezés is arra utal, hogy számos, biológiai szempontból érdekes molekula alakulhatott ki a Földön kívül, majd eljutva bolygónkra, nagy szerepet játszott az élet beindításában.

   Egy csillag csodával határos módon túlélt egy hatalmas robbanást, hogy mindössze két évvel később egy második lökettel végleg bevégezze pályafutását.

                                                     SN 2006jc                                         

    A csillagászok szerint a bizarr halál valószínűleg a magban végbemenő antianyag termelésnek köszönhető.

   2007-ben sikerült azonosítani egy csillagot, ami szinte mindenben azonos a Nappal. Az elemzések szerint az "ikertestvér" ideális vadászterületet nyújt az idegen civilizációk utáni kutatásoknak.

   A HIP 56948 jelű csillag a Földtől valamivel több, mint 200 fényévnyire helyezkedik el. Méretében, tömegében, hőmérsékletében és kémiai összetételében annyira hasonlít a Naphoz, hogy a McDonald Obszervatórium 2,7 méteres távcsövének nagy felbontású megfigyelései szerint nincs mérhető különbség köztük.

   40 évig mindössze két ország volt képes embert juttatni a világűrbe, azonban a fejlődő országok, mint például Kína és India is helyet akarnak maguknak ebben az exkluzív klubban. Lassan már a magáncégek is megjelennek e piaci résben, legalábbis a látványtervek és a programok erre engednek következtetni. De tényleg felpörögni látszik az űrkutatás, vagy ez csak a máz? Ezt szeretnénk kicsit áttekinteni, illetve visszanézni, hogy mik voltak a közelmúlt ígéretesebb elgondolásai.