Előszó

2003 Márciusában azért ragadtam tollat (illetve billentyűzetet), mert a "Meteor" amatőr-csillagászati havilap rovatvezetője mélységes csalódottságának adott hangot amiatt, hogy abban a hónapban a Plútó bolygót senki sem észlelte, senki sem volt kíváncsi rá. Be akartam bizonyítani, hogy ebben nem az amatőrök voltak hibásak (akik lusták vagy finnyásak lettek volna), hanem a hivatásos csillagászok, akik 1930-ban nagybolygónak fogadták el azt (az Uránusz és a Neptunusz már kisebb távcsővel is észlelhető, a 15 magnitúdós Plútó viszont nem).

A legkisebb nagybolygó, vagy a legnagyobb kisbolygó?

(Megjelent az UFO-magazin 1993/12-es számában)

1930-ban szenzációs felfedezés híre járta be a világot.
Március 13-án a flagstaffi Lowell Obszervatórium (Arizona)
körlevélben értesítette a csillagászattal foglalkozó intézeteket
egy Neptunuszon túli bolygó felfedezéséről. Az új bolygót némi
mérlegelés után Plútóról, a görög mitológia alvilági istenéről
nevezték el. A felfedezés után - mely hosszas kutatómunkának
és némi szerencsének volt köszönhető - megkezdődött az
égitest pályaelemeinek és más jellemzőinek meghatározása.

A Naprendszer - mintegy ötmilliárd évvel ezelőtt - egy olyan gáz- és porfelhő összehúzódásából jött létre, amely egy korábbi szupernóva robbanásából keletkezett. Azért kell ezzel a feltételezéssel élni, mert az ősrobbanáskor - több mint 13 milliárd évvel ezelőtt - számottevő mennyiségben csak könnyű Hidrogén és Hélium keletkezett, a magasabb rendszámú kémiai elemek - egészen az Uránig bezárólag - csak egy csillag gyomrában, magfúzióval, vagy pedig szélsőséges fizikai körülmények között, nagy nyomáson és hőmérsékleten, szupernóva robbanáskor jöhettek létre, mint annak mellékterméke.

A MERKÚR BOLYGÓ ÉSZLELÉSÉRŐL

Elődeink a holdhónapot 4 darab 7 napos naptári hétre osztották (a mi Holdunk durván 7 és fél napig mutat egy fázist). A hét egyes napjait a Rómaiak - a Vasárnapot és a Hétfőt kivéve - olyan isteneikről nevezték el, amelyeknek volt bolygó megfelelőjük is:
 
   Vasárnap     Dies Solis
   Hétfő            Dies Lunae
   Kedd             Dies Martis
   Szerda           Dies Mercurii
   Csütörtök       Dies Iovis
   Péntek            Dies Veneris
   Szombat          Dies Saturni
 
Gondolkodott már az Olvasó azon, miért van az, hogy a "mozgó" égitestek száma megegyezik a hét napjaival?

                                Lehet-e idegen űrhajó a kisbolygók között?

Elméletileg nem kizárt, hogy észrevétlenül idegen űrhajók juthatnak be Naprendszerünkbe. Az eddigi megfigyelések során sikerült már mesterséges tárgyakat nagy távolságból felismerni - ezekről azonban kivétel nélkül kiderült, hogy saját elkóborolt űreszközeinket azonosították a szakemberek.

"Három hatalmas intergalaktikus űrhajó közeledik a Föld felé" - olvashattuk több honlapon és lánclevélben is az elmúlt hetekben.