A Nemzetközi Űrállomás csapatának két orosz tagja ma űrsétátát tesz. Szergej Volkov és Alekszandr Szamokutyajev fedélzeti mérnök  először  dolgoznak a folyadékristályos képernyővel ellátott Orlan-MK komputerizált szkafanderben.Az űrséta a Földi Irányító Központ (CUP) közlése szerint a tervezettnél 20 perccel később kezdődött, és mintegy hat órán át tart. Mind Volkov, mind Szamokutyajev a legkorszerűbb Orlan-MK szkafanderben lépett ki a világűrbe, de mint a CUP-ban elmondták, Volkovén, aki már összesen 12 órát töltött a nyílt világűrben, piros parancsnoki lampasz van, míg az űrsétán első ízben részt vevő Volkovét kék csíkok díszítik.

 

2011. július 21-én, csütörtökön, floridai idő szerint nem sokkal reggel hat előtt sikeresen landolt a Kennedy Űrközpont leszállópályáján az Atlantis.

 

 

Majdnem huszonhat év szolgálat és harminchárom repülés után az Atlantis űrrepülő – utolsóként és utoljára – leszállásra készül. Az STS-135 küldetésen több mint öt tonna ellátmányt, tartalék alkatrészt és kísérleti eszközöket szállítottak fel a Nemzetközi Űrállomásra, és több mint két és fél tonna felesleges berendezést hoznak vissza a földre, köztük az űrállomás egyik tavaly elromlott hűtőfolyadék-szivattyú modulját.

Befejezte utolsó küldetését, és a nemzetközi űrállomásról kedden reggel elindult vissza a Földre az amerikai Atlantis űrsikló, hogy fedélzetén négy amerikai űrhajóssal a tervek szerint csütörtökön landoljon a floridai Kennedy űrközpontban. Hazatérésével lezárul a 30 éves amerikai űrrepülőgép-program. Márciusban a Discovery, májusban pedig az Endeavour űrsikló hajtotta végre utolsó útját.

 

Az űrrepülőgép a tervezett időpontban, közép-európai idő szerint 8 óra 28 perckor kapcsolódott le az ISS-ről a Csendes-óceán felett, Új-Zélandtól keletre, 350 kilométeres magasságban – közölte a NASA hivatalos televíziójának kommentátora.

 

 

   Harminchetedik, utolsó alkalommal kötött ki Space Shuttle a gyakorlatilag elkészült űrbázisnál.

 

Vasárnap  magyar idő szerint nem sokkal 17 óra után érkezett meg az Atlantis űrsikló a nemzetközi űrbázishoz.

 A repülés harmadik napján megérkezett az OV-104 belső jelzésű űrrepülőgép a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS). Az elmúlt két nap relatíve unalmasan, bár komoly munkával telt a négytagú legénység számára. A terv szerint elvégzett lézeres letapogatási vizsgálatok, illetve az indításról készült filmfelvételek elemzése szerint az Atlantis külső hővédő borítása nem szenvedett javításra szoruló, a küldetést veszélyeztető sérüléseket.

A floridai Kennedy-űrközpont 39A jelű indítóállványáról az Atlantis űrrepülőgép hazai idő szerint 17.29-kor elindult. A küldetéssel lezárul a leglátványosabb és az egyik legfontosabb korszak a NASA emberes űrtevékenységében. Az Atlantis fedélzetén ezúttal mindössze négy fő utazik, a Kennedy-űrközpont közelében viszont mintegy félmillióan figyelték az eseményt.

Az Atlantis a közeli viharok ellenére az első tervezett időpontban, hazai idő szerint 17.29-kor elindult az űrrepülőgépek utolsó küldetésére.

A június 28-án, a Nemzetközi Űrállomás közvetlen közelében elhúzó űrszemét egyre növekvő veszélyre világít rá, melyet a Föld körül keringő hatalmas törmelékfelhő jelent.

Az űrszemét közép-európai idő szerint dél után zúgott el kényelmetlen közelségben a komplexum mellett, és arra kényszerítette a hat asztronautát, hogy a két dokkolt Szojuzban keressen menedéket. Az űrhajósok így gyorsan elmenekülhettek volna abban az esetben, ha ütközésre kerül sor, és a Nemzetközi Űrállomás (ISS) súlyosan károsodik.

A világűrben keringő ember építette járművek legnagyobb problémája az állandó vízhiány, a NASA mikrogravitációs víztisztítóval orvosolná a problémát.

 

Az elhasznált víz, valamint a vizelet tisztítására is alkalmas új eszközt próbálnak ki az Atlantis utolsó útja során. Sikeres tesztek esetén a műszert az űrruhába is beszerelhetik, hogy az űrhajósok a mozgásuk révén segítsék a saját vizeletük megtisztítását.

 

 

A tiszta víz nagy kincs a világűrben.

 

Két újonc orosz kozmonauta és egy veterán amerikai asztronauta indult az űrállomásra a Szojuz TMA-21 űrhajóval, amelyet a közelgő 50 éves évforduló alkalmából Gagarinról neveztek el. Tíz nappal eltolták az Endeavour startját.

 

A startra Bajkonurból került sor, magyar idő szerint április 5-én, éjfél után 18 perccel. A Szojuz űrhajó egyébként ugyanarról az indítóállásról emelkedett magasba, mint névadójának, Jurij Gagarinnak Vosztok űrhajója 1961.

    A Szojuz TMA-21 a szerelőcsarnokban. Gagarin nevét viseli az a Szojuz TMA-21-es űrhajó, amely a soros személyzetet szállítja kedden a Nemzetközi Űrállomásra - közölte a Roszkoszmosz munkatársára hivatkozva az ukrán Korreszpondent hírportál. A Szojuz útját az orosz űrkutatási hivatal az első emberes űrutazás 50. évfordulójának szenteli.

A digitális technológia felhasználásával korszerűsített Szojuz két orosz űrhajóssal, Alekszandr Szamokutyajev parancsnokkal és Andrej Boriszenko fedélzeti mérnökkel, illetve az amerikai Ronald Garan fedélzeti mérnökkel a fedélzetén a tervek szerint április 5-én startol Bajkonurról.

 

A következő, a Nemzetközi Űrállomásra tartó Szojuz TMA-21 űrhajót az első emberes űrrepülés 50 éves évfordulója tiszteletére Jurij Gagarinról nevezték el.

Az Orosz Űrügynökség, a Roszkoszmosz hivatalosan is bejelentette, hogy a Szojuz TMA-21 eredetileg március 30-ra tervezett indítását 2011. április 5-re halasztották. A tervezett start a bajkonuri űrrepülőtérről történik, ottani idő szerint 4:18-kor. Az indítás elhalasztására a Kvant-V rádiókommunikációs rendszerben talált hiba miatt került sor, amit azóta sikeresen kiküszöböltek.

 

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) 27. személyzetének tagjai, Cady Coleman amerikai űrhajósnő és Paolo Nespoli ESA űrhajós kicsomagolták és installálták a NASA első robot-asztronautáját, a Robonaut-2-t. A humanoid robot február végén, az STS-133 küldetés keretében a Discovery űrrepülőgép fedélzetén jutott el az ISS-re, ahol közel két hetes csendes várakozás után végre megtalálta végleges szolgálati helyét. Úgy tűnik, hogy az űrállomás reménybeli hetedik utasa (a hatfős 27.

A Discovery által az űrállomásra felszállított humanoid robot március végén kerül ki dobozából, a földi irányítók pedig azt követően kezdhetik meg beüzemelést.

 

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) szakemberei abban reménykednek, hogy a Robonauta-2-őt a hónap második felében kicsomagolhatják, de még így is hónapokat vehet igénybe, mire a NASA annyira megbízik benne, hogy segíthesse az asztronauták munkáját.  

 

Az űrhajósok szerdán szállították át a robotot az új Leonardo modulból a Destiny laboratóriumba, ahol a várakozások szerint sor kerül a kicsomagolásra, és rögzítésére a labor oldalfalán.

 

Megérkezett és összekapcsolódott a Nemzetközi Űrállomással az amerikai űrrepülőgép. A Discovery három évtizedes pályafutásának utolsó, 39. küldetését teljesíti.

 

A NASA amerikai űrügynökség közölte: a floridai Cape Canaveralból csütörtökön felbocsátott űrsikló tíz tonna rakományt vitt magával. A hatfős személyzet a 11 napos expedíció alatt elkezdi a Föld körüli pályán keringő bázis felkészítését az űrrepülők nyugállományba küldése utáni időszakra.

 Ma este dokkol a Discovery az űrállomáshoz

A Discoveryt csütörtökön indították el utolsó űrutazására a floridai Kennedy űrközpontból. Az űrsikló pótalkatrészeket, egy új modult, valamint - most először - egy humanoid robotot szállít az űrállomásra.

 

 

 

A tervek szerint a Discovery közép-európai idő szerint negyed kilenckor  csatlakozik a Nemzetközi Űrállomáshoz. A két űreszköz közötti zsilipeket a dokkolás után nagyjából két órával nyitják majd ki, és a Discovery fedélzetén lévő hat űrhajós akkor léphet az állomásra - közölte az amerikai űrkutatási hivatal..