Naprendszeren kívüli bolygót fényképezett le a Gemini Obszervatórium. Hivatalosan ez az első olyan felvétel, amelyet a Földről készítettek egy Naprendszeren kívüli bolygóról.
Az 1RXS1609 b jelű égitest tömege nyolcszorosa a Jupiterének, és gazdacsillagjától szokatlanul nagy távolságban kering – 300-szor messzebb, mint a Föld a Naptól. A Napunkhoz hasonló, 1RXS 1609 jelű csillag  tömege körülbelül 85%-a a Napénak, kora mindössze 5 millió év, és közel 500 fényévre található tőlünk.

 
A klasszikus fizika nem tud magyarázatot adni a „provokatív” eredményekre – mondják a tudósok.

   Az „Isteni részecske” ténylegesen öt részből tevődhet össze, legalábbis az egyik új atom-szétverési kísérlet eredménye ezt támasztja alá.

A Higgs bozonnak, más néven Higgs-részecskének nevezett elméleti részecske létezését már régóta kutatták a fizikusok, akik szerint ő felelős az Univerzumban felhalmozódó valamennyi anyagért – innen a neve: Isteni részecske.

  Eddig a pillanatig 901 honfitársunk jelentkezett a különleges űrutazásra.

   A NASA meghirdette: bárki ott lehet a tervek szerint szeptemberben induló Discovery, vagy a novemberben startoló Endeavor fedélzetén. Persze csak virtuálisan, nem kell mást tenni, mint regisztrálni az erre a célra létrejött honlapon, elküldeni a fotónkat és nevünket, s az űrbe repít bennünket a két megmaradt űrsikló egyike.

Eddig összesen több mint 175 ezren jelentkeztek az űrutazásra, a legtöbben – 73 ezernél is többen – az Egyesült Államokból.

   Egyelőre elenyésző mennyiségű gázt gyűjtött a JAXA japán űrkutatási hivatal a Hayabusa űrszonda kapszulájából csütörtöki bejelentés szerint.

A gáz elpárolgott anyag lehet, amelyet a Hayabusa egy aszteroida felszínéről gyűjtött. A JAXA alaposan tanulmányozni fogja a gázt – tájékoztattak Japánban.

    A kutatók szerint ha legalább egy 0,01 milliméteres szemcse van a tartályban, azt részletesen elemezni tudják majd. Bár a szonda hétévesre nyúlt küldetése véget ért, a legfontosabb kérdés megválaszolására, vagyis hogy hozott-e mintát az Itokawa kisbolygóról vagy sem, egy hónapot is várnunk kell.

 A Discovery űrrepülőgép startja körüli sürgés-forgásban egy denevér pihent meg a hajtóanyagtartályon. Az állat nem zavartatta magát, kivárta a hivatalos indulást, majd a géppel együtt emelkedni kezdett.

A NASA szakemberei még vasárnap este, jóval a start előtt észrevettek egy denevért, amely a nagy hajtóanyagtartály külső felületén pihent meg. A Kennedy Űrközponthoz közeli parkos, erdős terület miatt már kétszer is volt erre példa: az Endeavour 1996-os és a Columbia 1998-as startját megelőzően is rászállt egy denevér a rendszerre, de azok még a start előtt elrepültek.

    Amerikai kutatók szerint a földi fajok felemelkedését és hanyatlását részben naprendszerünk a galaxis korongján keresztülhaladó hullámzó mozgásai is okozhatják.
 

  Két évvel ezelőtt a kaliforniai Berkeley Egyetemen megállapították, hogy a tengeri kövületek tanúsága szerint a biodiverzitás, azaz a bolygón élő különböző fajok száma 62 millió éves ciklusokban emelkedik és csökken. A Föld nagy tömeges kipusztulásaiból legalább kettő, a 250 millió évvel ezelőtti Permi-triász és a körülbelül 450 millió évvel ezelőtti Ordovicium-kori kihalás párhuzamba hozható a fenti ciklus csúcsaival, ami nem magyarázható az evolúciós elmélettel.

Régóta tudjuk, hogy az emberiség már alapvető létével is befolyásolta a Föld természetét, azonban rohamos szaporodásunk és terjeszkedésünk nyomán sokan úgy gondolják, hogy végzetes átalakulást indítottunk el anyabolygónkon, ami idővel megbosszulja magát, és annak már mi leszünk az elszenvedői.

Brazília nem csupán focistáiról híres, és nem is Formula-1-es futamairól, hanem az ott pusztító, rengeteg áldozatot követelő, új természeti jelenségről: a brazil villámlásról.

 
Képek a kisbolygóról visszatért kapszuláról
*

             A képen a kapszula és az ejtőernyő látható (forrás: JAXA)
*
 

A kapszula sértetlenül ért földet, ami űrtörténeti esemény: még soha nem landolt a Földön egy kisbolygóról visszatért szerkezet (forrás: JAXA)
*

A kapszulát Japánba szállítják, és néhány héten belül felnyitják a belső részt is. Ekkor derül ki, sikerült-e mintát hozni a kisbolygó anyagából (forrás: JAXA)

Korábbi információk

   Vasárnap visszatért a Földhöz a japán Hayabusa-űrszonda, és mintagyűjtő kapszulája magyar idő szerint 16 óra körül landolt Dél-Ausztráliában, a Woomera település melletti elzárt területen (Woomera Prohibited Area).

A naposzlop egy légköri, optikai jelenség. Míg egyesek a különleges halo jelenségekhez sorolják őket, mások nem értenek egyet ezzel az elvvel. Azért nem tekinthető teljesen a halo-jelenségek tagjának, mert nem fénytörési, hanem visszaverődési jelenség, de a visszaverődés általában a nagyobb méretű jég- és lapkristályok felületéről történik, illetve a további feltételek is egyeznek: 8-12 km magasban képződő pehely- és fátyolfelhők okozzák a felső toposzférában.

A jelenleg elfogadott elmélet szerint a Naprendszer bolygói az újszülött Nap körül keringő kisebb égitestek ütközései következtében alakultak ki, a beolvadó törpebolygók növelték fokozatosan mai méretükre őket. Az elképzelések szerint a Föld-Hold rendszer két, már meglehetősen nagy, a Mars és a Vénusz mérettartományába eső égitest ütközésének következtében jött létre.

2006-ban többszöri próbálkozás után végre sikerült a Mars Express-nek is szemügyre vennie a híres marsi arcot.
Az európai szonda Nagy Felbontású Sztereo Kamerájának (HRSC) felvételei a vörös bolygó talán leglátványosabb képeit tárják elénk. Az ESA 2004 áprilisa óta próbálja lefotózni az arcot is magába foglaló Cydonia területet, amit mindeddig meghiúsított a magasság és a különböző légköri zavarok. Július 22-én azonban végre sikerült megpillantani a bolygó talán legvitatottabb domborzati jegyét, minden eddiginél nagyobb felbontásban és nem utolsósorban három dimenzióban, ami az ESA berlini szakembereinek munkáját dicséri.

   A tervek szerint egy héten belül, június 13 környékén ér haza a 2003-ban felbocsátott japán űrszonda, a Hayabusa.

Már csak egy pályakorrekciós manővert kell végrehajtania a jelenleg a Földtől 3,6 millió kilométerre levő szondának, hogy becélozza az Ausztrália déli részén fekvő Woomera leszállási területet. A landolást a NASA DC-8-as repülőgépe fogja felügyelni.
*
              
                   

   A Hayabusa az első olyan szonda az űrkutatás történetében, ami önműködően leszállt egy aszteroidán, ott talajmintákat vett, majd ezután hazatér a rakománnyal.

        Meglepő felfedezést tettek amerikai kutatók a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán megfigyelése közben: a jelek szerint nem kizárt, hogy van élet az égitesten. Az adatok bizakodásra adhatnak okot, a tudósok ugyanakkor figyelmeztetnek: nem biológiai természetű kémiai reakciók is produkálhatnak effajta jelenségeket. .

                                                 Titán (hold)

   A Naprendszer második legnagyobb holdja túl hideg ahhoz, hogy a folyékony víz legyen a felszínén.