Az ókori csillagász, Hipparkhosz készítette el a világ első és máig érvényes csillagjegyzékét és éggömbjét. Munkáját kétezer éve elveszettnek hitték, amikor kiderült, hogy a Nápolyban található híres Atlasz-szobor pontosan megőrizte a tudományos felfedezést.

Az ókor legnagyobb megfigyelő csillagásza volt Hipparkhosz, aki az i. e. 2. században élt. A csillagászattörténészek mai tudása szerint ő térképezte fel elsőként a csillagos eget. Csaknem ezer csillagot és több mint negyven csillagképet írt össze nevezetes csillagjegyzékében. És mint Ptolemaiosz utalt rá, éggömböt, azaz pontos csillagtérképet is készített.

Bár Ptolemaiosz révén áthagyományozódott az utókorra, az eredeti munka elveszett. Valószínűleg Alexandriában pusztult el, amikor a híres könyvtár Julius Ceasar idején leégett.

Farnese Atlasz

Egy amerikai kutató, Bradley E. Schaefer azonban szenzációs hírt tett közzé a kaliforniai San Diegóban tartott csillagászati konferencián. Felfedezte, hogy a nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeumban őrzött híres Atlasz-szobor, az úgynevezett Farnese Atlasz Hipparkhosz éggömbjét tartja a vállán.
A késő római korban született márványszobor az ókori éggömbök egyik legismertebb példája. De eddig senki sem firtatta a rajta található csillagképek tudományos pontosságát. Az amerikai kutató minden kétséget kizáróan bebizonyította: a Farnese Atlasz éggömbje a rajta ábrázolt csillagképekkel tökéletesen megfelel Hipparkhosz csillagjegyzékének. Más ókori csillagászok, így Aratosz, Eudoxosz vagy Ptolemaiosz munkái jelentős eltéréseket mutatnak.

Csillagtérkép születik
Hipparkhosz nevéhez számos csillagászati felfedezés fűződik. Legnagyobb érdeme azonban az első csillagtérkép megalkotása volt. Bartha Lajos csillagászattörténész a következőket mondta a témával kapcsolatban: – A görögök elsősorban a rendszerezéssel és a térgeometriával fejlesztették tovább a mezopotámiai és egyiptomi csillagászatot. Ők jöttek rá, hogy a gömböt torzításmentesen képtelenség síkra vetíteni. Ez a felismerés vezette Hipparkhoszt, amikor a pontosság érdekében a csillagtérképet éggömb formájában készítette el. Hipparkhosz lerakta az égbolt feltérképezésének máig érvényes alapjait. A mai éggömbök ugyan jóval részletesebbek, de lényegében nem térnek el az ókori csillagász éggömbjétől.

Ma nyolcvannyolc csillagképet tartanak nyilván. De mivel Hipparkhosz Rodoszról figyelte az eget, a déli féltekéről látható csillagképeket nem vehette számba. A Farnese Atlasz vállát nyomó éggömbön negyvenegy csillagkép helyezkedik el. Furcsa módon a Göncölszekér (Nagymedve) nem látható, az éggömb tetején levő lyuk miatt. Hiányzik a Kismedve is, de hogy miért, arra nincs magyarázat. Viszont megvan az állatöv tizenkét csillagképe, a Halaktól a Kosig, valamint – többek közt – az Androméda, az Orion és a Pegazus.