A következő, a Nemzetközi Űrállomásra tartó Szojuz TMA-21 űrhajót az első emberes űrrepülés 50 éves évfordulója tiszteletére Jurij Gagarinról nevezték el.

Az Orosz Űrügynökség, a Roszkoszmosz hivatalosan is bejelentette, hogy a Szojuz TMA-21 eredetileg március 30-ra tervezett indítását 2011. április 5-re halasztották. A tervezett start a bajkonuri űrrepülőtérről történik, ottani idő szerint 4:18-kor. Az indítás elhalasztására a Kvant-V rádiókommunikációs rendszerben talált hiba miatt került sor, amit azóta sikeresen kiküszöböltek.

A Kennedy Űrközpont csapata március 22-én kiszállította az Alfa Mágneses Spektrométert és a hármas számú ExPRESS Logistics Carriert a 39A indítóálláshoz, hogy elhelyezzék azokat a felkészítés alatt álló űrrepülőgép rakterében.

 

Az Endeavour következő, s egyben legutolsó startdátuma továbbra is 2011. április 19.

Az Endeavour űrrepülőgép megérkezett a 39A jelű indítóállásba, hogy az STS-134 küldetés keretében még egyszer, utoljára útra keljen a végtelen világűrbe.

 

A legfiatalabb amerikai űrrepülőgép 2011. március 11-én kiszállíttatott a történelmi indítóhelyre. Amennyiben nem jön közbe jelentősebb csúszás, és a siklót nem kell „visszagurítani” a járműszerelő csarnokba, akkor utolsó alkalommal áll most kint a madárka a 39A-n. A Discovery búcsúrepülése után nem állt meg az élet Floridában: a NASA gépezete gőzerővel dolgozik az Endeavour huszonötödik, utolsó űrrepülésének előkészítésén.

Egyre inkább úgy néz ki a dolog, hogy az STS-135 néven formálódó „utolsó utáni” űrrepülőgépes küldetés megvalósulhat.

 

Immáron hivatalosan is benne van a menetrendben az STS-135 küldetés. A helyzet kedvező alakulásának hátterében lényegében két tényezőt kell látnunk. Az egyik, talán komolyabb ok az, hogy a Constellation program törlése miatt az Amerikai Egyesült Államok, annak ellenére, hogy vezető űrhatalom, komolyabb űrhajó nélkül marad a Space Shuttle nyugdíjazása után.

 

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) 27. személyzetének tagjai, Cady Coleman amerikai űrhajósnő és Paolo Nespoli ESA űrhajós kicsomagolták és installálták a NASA első robot-asztronautáját, a Robonaut-2-t. A humanoid robot február végén, az STS-133 küldetés keretében a Discovery űrrepülőgép fedélzetén jutott el az ISS-re, ahol közel két hetes csendes várakozás után végre megtalálta végleges szolgálati helyét. Úgy tűnik, hogy az űrállomás reménybeli hetedik utasa (a hatfős 27.

Sorry ladies - I poestd a second entry (Mr Linky no 237) but I had accidentally put the woring link so I repoestd as number 238. Please ignore 237! (I also poestd a third entry as Mr Linky no 239 - that one is meant to be there lol!!)HugsPauline x

R1Eg8x hxkefvdcyebo, [url=http://bbserhdjglkh.com/]bbserhdjglkh[/url], [link=http://ejvmbcjhttoh.com/]ejvmbcjhttoh[/link], http://qnsertgghggt.com/

lQWRhv lqbxbtmrjgkc, [url=http://andkkoeujztp.com/]andkkoeujztp[/url], [link=http://ohjpjppttcgg.com/]ohjpjppttcgg[/link], http://whkstjstoscl.com/

A mérést végző rádióantenna-rendszer                                                                                                                                                                                                                                      Magyar kutatók is részt vettek abban a csillagászati megfigyelésben, amelyet egy világméretű rádióantenna-hálózattal valósítottak meg.

A Discovery által az űrállomásra felszállított humanoid robot március végén kerül ki dobozából, a földi irányítók pedig azt követően kezdhetik meg beüzemelést.

 

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) szakemberei abban reménykednek, hogy a Robonauta-2-őt a hónap második felében kicsomagolhatják, de még így is hónapokat vehet igénybe, mire a NASA annyira megbízik benne, hogy segíthesse az asztronauták munkáját.  

 

Az űrhajósok szerdán szállították át a robotot az új Leonardo modulból a Destiny laboratóriumba, ahol a várakozások szerint sor kerül a kicsomagolásra, és rögzítésére a labor oldalfalán.

Magyar idő szerint szerdán 17.57-kor sikeresen landolt a floridai Kennedy Űrközpontban a Discovery űrrepülőgép, amely utolsó alkalommal látogatta meg a Nemzetközi Űrállomást. A 12 napos küldetésen két űrsétát hajtottak végre az asztronauták, és elhelyezték az ISS fedélzetén az R-2 jelzésű emberszabású robotot, amely egyelőre arra vár, hogy kicsomagolják. Utolsó küldetésén a Discovery egy nagyobb modult, a PMM jelű egységet szállította az űrállomásra.

 James Webb űrtávcső

 

 A James Webb űrtávcső a Hubble űrtávcső tervezett utódja.

A James Webb űrtávcső (angolul: James Webb Space Telescope, rövidítve JWST, korábban NGST, azaz Next Generation Space Telescope - „következő generációs űrtávcső”) épülő infravörös űrtávcső, a Hubble űrtávcső tervezett utódja. Közösen építi meg és működteti a NASA, az ESA és a Kanadai Űrügynökség. 2002-ben nevezték el James E. Webbről, a NASA második igazgatójáról.