Asztrobiológusok egy csoportja egy 12 millió fényévnyire található galaxisban igen bőséges nitrogéntartalmú, policiklikus aromás szénhidrogénekre (PAH) bukkant, melyek létfontosságúak az összes általunk ismert létforma számára.

   A PAH információkat hordoz a DNS és az RNS számára és fontos összetevője, többek közt a testben az oxigén szállításért felelős hemoglobinnak és a növények fotoszintéziséért felelős klorofilnak. Régebben az volt az általános nézet, hogy a földi élet magáról a Földről ered, azonban több felfedezés is arra utal, hogy számos, biológiai szempontból érdekes molekula alakulhatott ki a Földön kívül, majd eljutva bolygónkra, nagy szerepet játszott az élet beindításában.

   Egy csillag csodával határos módon túlélt egy hatalmas robbanást, hogy mindössze két évvel később egy második lökettel végleg bevégezze pályafutását.

                                                     SN 2006jc                                         

    A csillagászok szerint a bizarr halál valószínűleg a magban végbemenő antianyag termelésnek köszönhető.

   2007-ben sikerült azonosítani egy csillagot, ami szinte mindenben azonos a Nappal. Az elemzések szerint az "ikertestvér" ideális vadászterületet nyújt az idegen civilizációk utáni kutatásoknak.

   A HIP 56948 jelű csillag a Földtől valamivel több, mint 200 fényévnyire helyezkedik el. Méretében, tömegében, hőmérsékletében és kémiai összetételében annyira hasonlít a Naphoz, hogy a McDonald Obszervatórium 2,7 méteres távcsövének nagy felbontású megfigyelései szerint nincs mérhető különbség köztük.

   40 évig mindössze két ország volt képes embert juttatni a világűrbe, azonban a fejlődő országok, mint például Kína és India is helyet akarnak maguknak ebben az exkluzív klubban. Lassan már a magáncégek is megjelennek e piaci résben, legalábbis a látványtervek és a programok erre engednek következtetni. De tényleg felpörögni látszik az űrkutatás, vagy ez csak a máz? Ezt szeretnénk kicsit áttekinteni, illetve visszanézni, hogy mik voltak a közelmúlt ígéretesebb elgondolásai.

  
   A világegyetem egyes bolygói meglepő kincset rejthetnek felszínük alatt.
Szemben Naprendszerünk szilikátbolygóival, más csillagok körül főként szén összetevőjű bolygók is létezhetnek.

 *

    Fantáziarajz  :  a  PSR 1257+12 jelű pulzár látványa

   Míg Naprendszerünk kőzetbolygói főként szilikátokból (szilícium– és oxigéntartalmú ásványok) állnak, nem kizárt, hogy egyes csillagok körül főként szénből álló bolygók létezhetnek.

      A szovjet űrprogram másik időtálló hőse egy kevésbé ismert Szojuz, avagy az R-7 rakétacsalád, és az amerikai űrrepülőgép mása, a Buran.

    A szovjet űrprogram időtálló hőse mellett nehéz elmenni, főleg mivel egyidős magával a szovjet űrprogrammal. Eredetileg egy nagy hatótávolságú ballisztikus rakétának készült, amely 8000 km feletti távolságra képes eljuttatni a mintegy 3 megatonnás nukleáris robbanófejét.

     Első alkalommal találtak vízjeget egy közeli aszteroida felszínén. A felfedezés segíthet magyarázatot adni a Föld óceánjainak keletkezésére.
Két kutatócsapat is megerősítette, hogy a 24 Themis aszteroida felszínének nagy részét vízjég borítja, ami szerves anyagokat is tartalmaz, köztük több olyan molekulát, melyek az élet alapanyagai lehetnek. Magára az életre nem találtak bizonyítékot a Mars és a Jupiter között húzódó aszteroidaövhöz tartozó hatalmas űrkőzeten.

   A NASA hosszú életű marsi robotjai a Spirit és az Opportunity új rekordot állítottak fel, az Opportunity szorosan testvére nyomában érte el a leghosszabb ideig futó misszió címét a marsi felszínen

   Az Opportunity csütörtökön érte el a NASA ikonikus Viking 1 szondájának élettartamát, mely hat évet és 116 napot töltött szolgálatban a Vörös Bolygón a hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek elejéig.  

Amennyiben az Opportunity három héttel hosszabb ideig működik, mint ikertestvére, a Spirit - mely hetek óta csendben van a hibernáció miatt -, akkor minden idők leghosszabb marsi tartózkodásának rekordját állítja fel.

   A Naphoz hasonló, fiatal csillagok körüli korongok, valamint a bennük kialakult rések tanulmányozása segíthet megérteni a korai Naprendszer fejlődését.

Csillagászok egy csoportja a NASA Spitzer űrtávcsövének felhasználásával fiatal, porkoronggal körülvett csillagokat tanulmányozott. A két vizsgált rendszer a DM Tauri és a GM Aurigae volt, amelyek a Taurus (Bika) csillagképben, tőlünk mintegy 420 fényévre találhatók. A kutatás során gyűrű alakú réseket fedeztek fel a csillagokat körülvevő porkorongban, ami a csillagok körül keringő bolygók jelenlétére utalt.

   Egy távoli galaxisban két csillag élete látszólag egyszerre ért véget: mindkettő szupernóvaként robbant fel.
   A csillagok életének végét jelző szupernóva-robbanásokból a Tejútrendszerhez hasonló nagyobb galaxisokban évszázadonként nagyságrendileg 2-3 történik. Míg saját Tejútrendszerünkben 1604 óta (vagyis immár 406 éve!) nem figyeltünk meg ilyen jelenséget, az NGC 1316 jelű galaxisban ezekben a hetekben két szupernóva is látszik egyidejűleg

Az ókori csillagász, Hipparkhosz készítette el a világ első és máig érvényes csillagjegyzékét és éggömbjét. Munkáját kétezer éve elveszettnek hitték, amikor kiderült, hogy a Nápolyban található híres Atlasz-szobor pontosan megőrizte a tudományos felfedezést.

Az ókor legnagyobb megfigyelő csillagásza volt Hipparkhosz, aki az i. e. 2. században élt. A csillagászattörténészek mai tudása szerint ő térképezte fel elsőként a csillagos eget. Csaknem ezer csillagot és több mint negyven csillagképet írt össze nevezetes csillagjegyzékében.

A Napból érkező kevert fény a levegő részecskéin szóródik. A levegőt alkotó gázok (N2, O2, CO2, H2O) mérete 2 nm körüli, az ekkora molekulákon szóródó fény pedig ibolya színű. Eszerint az égnek is lilás színben kellene pompáznia, azonban a levegőben, főleg az alsóbb rétegeiben rengeteg nagyobb molekulájú szennyeződés is található, így a nagyobb hullámhosszú fények is szóródnak.
Az ég színe tehát azért világoskék, mert a levegőben a spektrumból a kisebb hullámhosszú, azaz a kék tartományba tartozó fények szóródnak.

Nyolc bolygó van a Naprendszerben!
Szerző: Kiss László, Prága | 2006. augusztus 24., csütörtök 
A Nemzetközi Csillagászati Unió XXVI. közgyűlése elfogadta az utolsó pillanatig képlékeny határozat-javaslatot a bolygó fogalmának újradefiniálásáról, illetve a Plútó státusáról – négy másik határozat mellett. 

A Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union,  IAU) 2006.  augusztus 14. és 25. között Prágában megrendezett XXVI