Érdkes cikk olvasható  a hirek.csillagaszat.hu-n a Draconida meteorrajról. Akki hullócsilagot szertne látni most kémleje az eget ha szerencsék lesz többet is láthatunk!

a ROSAT űrteleszkóp is a fejünkre hullhat!

                   A Boeing döntött: Atlas 5

A sok lehetséges válltozat közül (Delta 2 és Delta 4, Falcon-9, Atlas 5 stb.)a CST-100 rakétája egy modosítot Atlas 5 lesz.                                                     

CTS-100 Delta 

CTS-100 Falcon

CTS-100 Atlas

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                               Forrás és kapcsolódó cikk:sg.hu 2015-ben már emberekkel repülhet a Boeing űrkapszulája  Balázs Richárd 

A Nemzetközi Űrállomás csapatának két orosz tagja ma űrsétátát tesz. Szergej Volkov és Alekszandr Szamokutyajev fedélzeti mérnök  először  dolgoznak a folyadékristályos képernyővel ellátott Orlan-MK komputerizált szkafanderben.Az űrséta a Földi Irányító Központ (CUP) közlése szerint a tervezettnél 20 perccel később kezdődött, és mintegy hat órán át tart. Mind Volkov, mind Szamokutyajev a legkorszerűbb Orlan-MK szkafanderben lépett ki a világűrbe, de mint a CUP-ban elmondták, Volkovén, aki már összesen 12 órát töltött a nyílt világűrben, piros parancsnoki lampasz van, míg az űrsétán első ízben részt vevő Volkovét kék csíkok díszítik.

Az Apollo-program az Egyesült Államok második – a hosszas előkészítő fázisa miatt a repülések sorrendjét tekintve harmadik – emberek részvételével végrehajtott űrprogramja volt, amely 1961 és 1972 között zajlott. A program célja kettős volt: a fő célként az ember Holdra juttatása fogalmazódott meg, mögöttes politikai célként pedig a hidegháború által életre hívott űrversenyben az USA vesztes pozíciójának megfordítása, a nemzeti presztízs helyreállítása volt a célkitűzés.

Miután az Obama-adminisztráció elkaszálta az Ares rakétacsaládot, az Egyesült Államok nehéz-hordozórakéta koncepció nélkül maradt. A törvényhozás azonban fellázadt ezen áldatlan állapot ellen, és nyomást gyakorolt az elnökre.

Van egy hatalmas baj az alacsony Föld körüli pályára irányuló űrhajózási programokkal: végső soron nem vezetnek sehová. Valamint Nemzetközi Űrállomás sem lesz mindörökké: legeslegkésőbb 2030 körül zárni kell majd a bázis programját, szerkezetének elöregedése miatt.

Ez pedig egy újabb tervezet, ezúttal nem kisebb mammuttól, mint a Boeing. 

A tervek szerint a CST-100 LEO-taxiként üzemelne, nem lenne képes hosszútávú űrutazásra. Maximum hét embert tudna feljuttatni, ami elég szűkös helyviszonyokat fog jelenteni, ha figyelembe vesszük, hogy méretben elmaradna az Oriontól, viszont cserébe relatíve olcsó lesz. A teljes CCDev finanszírozási összegért néhány alapvető rendszert illetve feladatot kell(ene) demonstrálniuk még idén, úgy mint mentőrendszer, hővédő rendszer, hermetikus vázstruktúra, ejtő- és vízi teszt, stb.

A NASA egy gigantikus rakétával készül a missziókra, ez juttatja majd célba a korábban Orionnak nevezett, ma már csak Multi-Purpose Crew Vehicle (MPCV) néven ismert űrhajót. Ebben valószínűleg négytagú legénység utazhat több hónapos vagy annál is hosszabb küldetésekre. A NASA tervei közt szerepel egy aszteroida és végül a Mars megközelítése.

Az űrhajót úgy tervezték meg, hogy hajtóműve, hőpajzsa és irányítási rendszere folyamatosan frissíthető legyen, ha új technológiák jelennek meg. 

Az űreszköz négy űrhajóst tudna távoli célpontokra, így egy kisbolygóra vagy a Marsra szállítani.

         Egy Atlas-5 rakéta indítása (Mars Reconnaissance Orbiter)

A Columbia vesztéből tanulva a hordozórakéta orrán fog utazni a gép a felszállás során.                                                                                                                                                                              A kereskedelmi űrrepülők fejlesztésére szánt támogatási pénzekből a Dream Chaser kapta a legtöbbet: a projektet 20 millió dollárral támogatta a NASA.