2009. szeptemberének végén az öt évvel korábban indított Messenger szonda körülbelül 200 km-re repült el Naprendszerünk legbelső bolygójának felszíne fölött. A manőver a 2011-re tervezett bolygó körüli, végleges pályára állást szolgálta. Bár kisebb műszaki hiba akadályozta a szonda működését, sikerült eddig sosem látott részleteket megörökíteni az égitest felszínén, amelynek így már 90%-os a lefedettsége.

Már három különböző felvételünk van a Merkúr különös, fényes foltjáról.

(Katt a képre, elindul)
Anthony Wesley ausztrál amatőrcsillagász július 19-én éjjel lefotózta egy kisbolygó vagy üstökös Jupiterbe csapódásának a helyét. A képeken az óriásbolygó déli poláris régióban, a 216 fokos jupiterrajzi hosszúságnál egy új, sötét színű folt látszik, amely nagyon hasonlít a Shoemaker-Levy 9 üstökös 1994-ben történt becsapódása által keltett nyomra.

A híresnyár végi meteorraj, a Perseidák az augusztus 11-ei hét elején érik el maximumukat: ekkor éjszaka, sötét helyrõl óránként egy tucatnál is több meteort láthatunk az égen. A Mars közelsége ismét téves információ, helyette a ragyogóan fényes Jupitert ajánljuk.

A FöldNap körüli keringése során minden év augusztusában találkozik a Perseida-meteorrajjal. A meteorrajok az ûrben keringõ törmelékáramlatok, amelyeket üstökösök vagy kisbolygók szórnak szét pályájuk mentén.

A világ legizgalmasabb természetfeletti úti céljait gyûjtötte csokorba a Forbes Traveler. A földönkívüli turizmus izgalmas helyszínei között kísérleti komplexumok, múzeumok és egykor titkos bázisok is szerepelnek.

Számos izgalmas helyszínt szedett egy csokorba a Forbes Traveler a földön kívüli turizmus azon megszállottjait segítve ezzel, akiknek megfelelõ anyagi háttér áll rendelkezésükre, ráadásul szívesebben töltik nyaralásukategy tudományos-fantasztikus körúton, mint a pálmafák alatt pihenve.

Pontos mérések szerint leveg?ben a sebesség els? közelítésben nem függ a nyomástól, alig függ a nedvességt?l, a h?mérséklettel pedig kis mértékben növekszik. A 0oC-os, normális nyomású és nedvességtartalmú leveg?ben a hang terjedési sebessége 331,5 m/s, a 15oC-os leveg?ben 340 m/s. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy robbanáskor a helyszín közelében a hangsebesség a normális érték többszöröse is lehet, mivel ott rendkívüli nyomás és h?mérséklet uralkodik.

A hangsebesség c (a latin celeritas, sebesség szóból) változik attól függõen, hogy milyen közegben terjednek a hanghullámok. A c hangsebességet nem szabad összetéveszteni a részecskék v sebességével, ez a részecskék egyedi sebessége a hang terjedése folyamán. Köznapi nyelvben a fogalom a hang sebességét jelenti a levegõben. A sebesség változik a légköri viszonyoktól függõen, a legfontosabb tényezõ a hõmérséklet. A légnedvesség igen csekély mértékben befolyásolja a hangsebességet, de a légnyomástól nem függ (l.