Magyar idő szerint szerdán 17.57-kor sikeresen landolt a floridai Kennedy Űrközpontban a Discovery űrrepülőgép, amely utolsó alkalommal látogatta meg a Nemzetközi Űrállomást. A 12 napos küldetésen két űrsétát hajtottak végre az asztronauták, és elhelyezték az ISS fedélzetén az R-2 jelzésű emberszabású robotot, amely egyelőre arra vár, hogy kicsomagolják. Utolsó küldetésén a Discovery egy nagyobb modult, a PMM jelű egységet szállította az űrállomásra.

A Discovery űrrepülőgép elkészítéséről 1979-ben írtak alá szerződést, és 1983-ra fejezték be az űreszköz összeállítását. Negyedik űrrepülőgépként készült el az Enterprise (amely sosem járt a világűrben), a Columbia és a Challenger után. 1984-ben indult először a világűrbe, társai közül ez járt legtöbbet a Föld körüli pályán, 1985-ben például négy alkalommal.

Adatok a Discovery pályafutásáról

Első start: 1984 (STS-41-D küldetés)

Utolsó start: 2011 (STS-133 küldetés)

Küldetések száma: 38

Föld körüli keringések teljes száma: 5247

Keringések során megtett teljes távolság: 230 millió kilométer

Világűrben töltött teljes időtartam: 322 nap

Utasok teljes száma: 246

Dokkolások száma a Nemzetközi Űrállomással: 13

Felbocsátott műholdak száma: 31

A Discovery legismertebb hasznos terhe a Hubble-űrtávcső volt, amelyet 1990-ben állított Föld körüli pályára. A Discovery hajtotta végre a Hubble második és harmadik szervizelését is. Az STS-60-as küldetés során a Discovery fedélzetén repült először orosz kozmonauta amerikai asztronautákkal együtt 1994-ben a Mir űrállomáshoz. A Discovery segítségével bocsátották fel az Ulysses nevű napkutató űrszondát is, amely elsőként haladt el csillagunk két pólusa felett.

Az űrrepülőgép híres utasa volt John Glenn, az első amerikai űrhajós is. Glenn 77 éves korában, 1998-ban tért vissza a Discovery fedélzetén másodszor a világűrbe. Érdekességként említhető, hogy az STS-92-es küldetés keretében 2000-ben a Discovery hajtotta végre az űrrepülőgép flotta századik startját, majd a Columbia katasztrófája után az STS-116-os küldetés keretében először indult éjszaka a világűrbe. (Az éjszakai startokat a Columbia tragédiája után egy ideig szüneteltették, mivel nem voltak biztosak benne a szakemberek, hogy sötétben is látják-e a start során az esetleg leváló, veszélyes szigetelés darabokat, amelyektől megsérülhet az űrrepülőgép külső burkolata.)

A Discovery jelenlegi, utolsó útja során még egy rekord született: ez volt az első alkalom, hogy négy eltérő űrügynökség űrhajója egyszerre, egymással összekapcsolódva keringett Föld körüli pályán. Az USA-t a Discovery képviselte, az oroszokat két Szojuz és egy Progressz űrhajó, a japánokat a HTV-2 (Kounotori) teherűrhajó, Európát pedig szintén egy teherűrhajó, az ATV-2, azaz a Johannes Kepler nevű egység.

A Discoveryt a Smithsonian Repülési és Űrhajózási Múzeumban állítják ki - az eddig ott található Enterprise űrrepülőgépet fogja felváltani, amely a múzeumnak egy külső részlegébe kerül át. Az űrrepülőgép flotta utolsó két küldetése keretében az Endeavour áprilisban indul az űrállomáshoz, illetve terveznek egy tartalék utat is, amelynek során az Atlantis csökkentett legénységgel startol szintén az űrállomáshoz még idén nyáron.