Október 7-én gyönyörű képeket rögzített egy műhold a Föld körüli pályán

A Solar Dynamics Observatory amerikai geoszinkron pályán keringő műhold látószögében Holdunk kitakarta a Nap egy részét, így a 36 ezer km magasan keringő kutatóeszköz csodálatos képeket tudott készíteni a részleges napfogyatkozás nem mindennapi látványáról.

Az extrém ultraibolya tartományban rögzített képeken a jellemző naptevékenységek figyelhetőek meg, úgymint az erővonalak által keltett "gázhidak" (néhol szabályos hurkokat alkotva).

   Az infravörös hullámhosszon aktív csillagóvodát tártak fel egy az Egyszarvú (más néven Monoceros) szívében rejlő hatalmas, sötét felhőben. Ez a csillagformáló régió – az úgynevezett Monoceros R2 – egy molekulákban és porban gazdag, hatalmas, sötét felhőbe ágyazódik.

                                                        Fotó: ESO

   A Földről megfigyelve az Egyszarvú konstelláció az ismertebb Orion-csillagködhöz közelinek tűnik, ám majdnem kétszer olyan távol van, mintegy 2700 fényévre.

   Vízjeget és szerves molekulákat is találtak a Cybele kisbolygó felszínén, korábban a Themis esetében azonosítottak hasonló összetevőket. Jelenlétük arra utal, hogy a kisbolygók becsapódásaikkal sok fontos összetevőt szállíthattak az ősi Földre, amelyek elősegíthették az élet keletkezését.

   Egyre több megfigyelés igazolja a korábbi feltételezést, amely szerint az ősi Naprendszerben, a Föld kialakulása után az élet keletkezéséhez szükséges kémiai komponensek a világűrből is érkeztek.

     Akár folyékony víz és élet is lehet azon a bolygón, amelyet most fedeztek fel amerikai csillagászok. A kutatók sok mindent csak becsülni tudnak, de a tőlünk húsz fényévnyire lévő Gliese 581g nevű vörös törpebolygót az eddigi legígéretesebb Föld-szerű objektumnak tartják.

 Az ábra a Gliese 581 rendszerben levő bolygók pályáit hasonlítja a saját naprendszerünkhöz. A Gliese 581 csillag tömege körülbelül 30 százaléka a Napunk tömegének.A legkülső bolygó közelebb van a csillagához mint a Föld a Naphoz.

Ha netán valaki járt, vagy netán menni fog Indiába, Delhi mellett turisztikai látványosságnak tűnő leletre akad! Egy 99.99 % tisztaságú ember által, épp, hogy átölelhető , kb. HÉT méter magas vasoszlop áll!

Senki sem tudja, mikor, ki, milyen szándékkal tette oda! Mint tudjuk, a vas a szén, foszfor, s a kén tartalom miatt, rozsdásodik el. Nos ez az oszlop, mindennek ellenáll!

Bár mit is próbáltak tenni vele a tudósok, semmire sem reagált!

XIX. században indúlt el az igazi kohászat, s azóta sem tudnak íly tisztaságú vasat előállítani!

   De vajon lehetnek-e teljesen más alapon szerveződött élőlények is?

A Földön kívüli élet utáni kutatás egyik fő nehézsége annak meghatározása, hogy pontosan mit is kell keresni. Az életre egyetlen példát ismerünk, a földit - nehéz elképzelni, hogy ha más formában is előfordul, akkor mik lehetnek annak a jellemzői és miként lehetne azt egy távoli égitesten azonosítani.
Az élet definíciójának megadása  -a NASA hivatalos állásfoglalása - e szerint életnek, illetve élőlényeknek tekinthetők azok a kémiai rendszerek, amelyek darwini evolúcióra képesek.

  Az eltelt öt évtizedben – 1963 óta – soha nem volt olyan közel a Jupiter, mint szeptember 20-án , hétfőn lesz. A Naprendszer legnagyobb bolygója 592 millió kilométerre közelíti meg a Földet. A csillagászok szerint fantasztikus látványban lehet része annak, aki az eget kémleli, még szabad szemmel is.
 

   Aki hétfő éjszaka az égre néz, egy különösen szemet kápráztató „csillagot” láthat majd, ami valójában a Jupiter. Az égi pályáján a Föld közelébe jutó óriás túlragyogja a legfényesebb csillagokat is, fényével csak a Holdé tud majd vetekedni.