A floridai Kennedy-űrközpont 39A jelű indítóállványáról az Atlantis űrrepülőgép hazai idő szerint 17.29-kor elindult. A küldetéssel lezárul a leglátványosabb és az egyik legfontosabb korszak a NASA emberes űrtevékenységében. Az Atlantis fedélzetén ezúttal mindössze négy fő utazik, a Kennedy-űrközpont közelében viszont mintegy félmillióan figyelték az eseményt.

Az Atlantis a közeli viharok ellenére az első tervezett időpontban, hazai idő szerint 17.29-kor elindult az űrrepülőgépek utolsó küldetésére. A startot követően 17.31-kor levált a két szilárd hajtóanyagú segédrakéta, majd 17.37-kor leállt az űrrepülőgép három hajtóműve és a kiürült fő üzemanyagtartály is levált.
A következő 24 órában megkezdik az űrrepülőgép külső felületeinek ellenőrzését, valamint a Földön átvizsgálják a start során készült fotókat is, az emelkedés során esetlegesen levált testekre, valamint az általuk létrehozott sérülésekre vadászva. A tervek alapján az Atlantis vasárnap kapcsolódik a Nemzetközi Űrállomáshoz.
Az utolsó küldetés menetrendje
1. nap: start2. nap: külső hővédő felület átvizsgálása, előkészületek a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS-hez) kapcsolódásra3. nap: ISS megközelítése, piruettmanőver, összekapcsolódás4. nap: a Rafaello-modult az ISS Harmony moduljához kapcsolják5. nap: Michael Fossum és Ron Garan végrehajtják az első űrsétát6. nap: a Rafaello-modulban felszállított eszközök átrakodása7. nap: felszerelések rakodásának befejezése, pihenőidő8. nap: Földre visszajuttatandó felszerelések bepakolása a Rafaello-modulba9. nap: pihenőnap10. nap: Rafaello-modul lekapcsolása az űrállomásról, visszahelyezése az Atlantis rakterébe11. nap: űrrepülőgép leválása az űrállomásról, külső felületek újbóli ellenőrzése12. nap: felkészülés a landolásra13. nap: landolás
A küldetés fontos eleme a Robotic Refueling Mission (RRM) program végrehajtása, amelynek során az ember nélküli, robottal végrehajtott üzemanyag-feltöltést fogják tesztelni. A technológia célja, hogy egyes műholdakat emberi segítség nélkül lehessen üzemanyaggal ellátni a Föld körüli pályán - és élettartamát megnövelni egy újabb példány indítása helyett. Ez olcsóbb és egyben környezetbarát megoldás, mivel nem növeli az űrszemét mennyiségét. Az Atlantis rakterében feljuttatnak egy az űrállomás hűtőrendszerében a folyadékot keringető új ammóniapumpát is, amelynek egy példánya elromlott nemrég odafönt.



Érdekességek az Atlantis űrrepülőgépről

Az Atlantis űrrepülőgépet negyedikként építették a flottában. Gyártása 1980-ban kezdődött, első útjára 1985. október 30-án indult. A következő években az űrrepülőgépek közül elsőként látogatta meg a MIR-űrállomást, 2001-ben feljuttatta a Destiny-modult az ISS-hez. Az Atlantis hajtotta végre az utolsó szervizküldetést a Hubble-űrtávcsőhöz 2009-ben. Összesen 14 különféle műholdat állítottak pályára a segítségével, a rakteréből indult a Galielo-űrszonda a Jupiterhez és a Magellan-űrszona a Vénuszhoz, valamint a CGRO nevű, a gamma hullámhosszakon dolgozó űrtávcső is.
Az Atlantis közel 300 napot töltött az űrben, több mint 4600-szor kerülte meg a Földet. Összesen 7 alkalommal kapcsolódott a MIR, és 11 alkalommal a Nemzetközi Űrállomáshoz.

Az űrrepülőgépek után
1981-től összesen 852 személy járt az űrben az űrrepülőgépek segítségével, köztük belga, kanadai, francia, német, izraeli, olasz, japán, mexikói, holland, orosz, szaud-arábiai, spanyol, svéd, svájci, ukrán és amerikai asztronauták. Összesen tizennégyen veszítették életüket a program során történt két űrrepülőgép-katasztrófa következtében.
Az űrrepülőgépek kivonását követően egy ideig nem lesz személyszállításra alkalmas űreszköze a NASA-nak. Átmenetileg az orosz Szojuz-űrhajókkal oldják meg a legénység cseréjét az űrállomáson, míg az egyéb felszerelések szállítását az orosz Progresz, az európai ATV és a japán HTV nevű teherűrhajók végzik majd.
Ugyanakkor már fejlesztik a Dragon-űrhajót, amely az ISS legényéségnek cseréjére lesz alkalmas. A nem állami fejlesztésű űrhajót a szintén a Space-X cég által készített Falcon-hordozórakéta ember nélkül már a világűrbe is szállította, illetve több egységét, valamint a tengerre történő landolását is kipróbálták már.A legénység tagjai: Rex Walheim küldetés-specialista, Doug Hurley pilóta, Chris Ferguson parancsnok és Sandra Magnus küldetés-specialista (NASA)Alsó kameraállásból készült kép az Atlantis korábbi startjáról (NASA)