Az univerzumot 15 milliárd évvel ezelőtt egy fantasztikus méretű hirtelen robbanás hozta létre.Az explózióból kifelé szágudó gázok idővel galaxisokká,csillagokká és bolygókká tömörültek.Így keletkezett a Nap és a Föld is.De hogyan képesek kiszámítani csillagászok,mikor is történt mindez?

Századunk 20-as éveiben Edwin Hubble amerikai csilagász felismerte,hogy a galaxisok távolodnak egymástól,s hogy a meszebb levők távolodási sebessége nagyobb,mint a közelebbieké,mintha egy hatalmas kozmikus robbanás szerteszóródó lövedékei lennének.A galaxisok távolságának és sebességének hányadosából Hubble kiszámította,mikor játszódhatott le az ősrobbanás.Ezt a számot ma,a legkorszerűbb és legpontosabb megfigyeléseket alapul véve,15 milliárd évre tesszük.

A tudósok,hogy ellenőrizzék az eredményt,megmérték a csillaghalmazok életkorát.A csillagok koruk előrehaladtával megváltoztatják színüket és méretüket -vörös óriásokká,majd fehér törpékké válnak.Mivel a különböző tömegű csillagok más-más ütemben fejlődnek,az egy halmazban levők némelyik gyorsabban "öregszik" a többinél,annak ellenére,hogy mindannyian egyszerre születik.

A halmazokon belül a csillagászok mindíg azokat a nagy tömegű átlagos csillagokat keresik,amelyek éppen vörös óriássá készülnek átalakulni.Tudják,hogy- elvileg- mennyi ideig él egy csillag,mielőtt vörös óriássá változna: a Nap például 10 milliárd évig,míg egy nála hússzor nagyobb tömegü csillagnak ehhez csak 20 millió év kell.A vörös óriássá váló csillagok tömrgének ismeretében a szakemberek ki tudják számítani az egész halnaz korát.

Kozmikus skálán mérve egyik-másik egészen fiatal,körülbelül 70 millió éves.(Összehasonlításképpen a Nap kora 5 milliárd éves.)Vannak jóval idősebb halmazok,különösen a gömbhalmazok,amelyek mindegyike 1 millió körüli csillag gigantikusméretű rajaként fogható fel.A csillagászok számításai szerint a gömbhalmazokat alkotó csillagok rendkívül idősek - 12-14 millárd évesek.Valószinűleg ezek voltak az első csillagok,amelyek az ősrobbanásgázaiból kialakultak.

Van még egy,rendkivül meggyőző bizonyítéka annak,hogy valójában volt ősrobbanás,noha időpontja nem derül ki belőle.A rádióteleszkópok állandó,halvány háttér zajt fognak fel akozmosz minden részéből.A legvalószinübb magyarázat szerint e zajt elektromásneses hullámok okozzák,melyeket a Nagy Bummforró gázaisugárai szortak szét a tér minden irányába,s még mindíg lüktetnnek az univerzumban.

Míg a csillagászok a világmindenség keletkezéselméletében egyetértenek,abban eltérnek a nézetek,milyen véget fog érni.Két elképzelés van.Az egyik szerint az ősrobbanásból származó mozgásmennyiség elégséges ahhoz,hogy agalaxisok örökké távolodjanak egymástól.A galaxisok mindenegyes csillaga kihuny egyszer,s fekete lyuk vagy neutroncsillagnak (fekete törpének) nevezett,sötét,szilárd objektum marad utána.Kb. 1000 milliárd év múlva a fényeit vesztett,koromsötét világegyetem "meghal".

A másik lehetőség az,hogy a galaxisok közti gravitációs hatás legyőzi az ősrobbanás heves erejét,s a galaxisok egy idő után elindulnak egymás felé.Megkezdődik a kozmosz összehúzódása.E nézet kevésbé népszrű.Néhány csilagász azért kiszámolta,milyen következményekkel is járnaez az alternattíva.Mintegy 100 milliárd év alatt a galaxisok egyetlen pontszerű állapotba zuhannának vissza.Hogy ezután mi történne,azt még kevésbé lehet tudni.A nagy sűrűség és hőmérséklet talán egy új ősrobbanáshoz vezetne,amely újból létrehozna egy teljesen új univerzumot.