Az élet nyomait már régóta kutatják a Marson. Főleg azért, mert a sarki jégsapkák korábbi folyékony víz jelenlétére utalnak a bolygó felszínén, és azért is, mert a műholdas felvételek alapján a talajfelszín mintázata is vízfolyások korábbi jelenlétét igazolják. Egy új feltételezés szerint viszont a vörös bolygó több, mint egyharmadát hatalmas kiterjedésű óceán boríthatta.

A Mars a Naptól számítva sorrendben a negyedik, nagyságát tekintve pedig a hetedik bolygó a naprendszerben. A marsi élet kutatása egészen a 1800-as évek második feléig nyúlik vissza, amikor Giovanni Virginio Schiaparelli olasz csillagász távcsövével a Mars felszínén egyenes vonalakat vélt felfedezni. Ezek meglétét sokan értelmes életforma tevékenységéhez kötötték, ám részletesebb, műholdas és távcsöves vizsgálatokkal az egyenes vonalak jelenlétét a bolygón nem igazolták.

Az első, a bolygót megközelítő és azon leszálló űrszondák a Vikingek voltak. Rajtuk kívül számos más szonda közelítette meg és szállt le a Mars felszínén, de eddig egyik sem szolgáltatott megbízható bizonyítékkal arról, hogy a bolygón valaha is kialakult volna az élet. Amivel kapcsolatban viszont az égitest kutatói egyre inkább meggyőzőbb bizonyítékokat szolgáltatnak, az az, hogy víz valóban volt a Mars felszínén.

A University of Colorado at Boulder kutatói a közelmúltban a Nature Geoscience Hasábjain adták hírül kutatásuk eredményeit. Tanulmányukban a bolygó felszínén található vízfolyások nyomait, a feltételezett deltatorkolatokban található hordalékok mintázatát, és egy esetleges óceán jelenlétének feltétlezhető nyomait analizálták. Kutatásuk szerint az elmúlt 3 milliárd évben a bolygó sorsát igenis erősen meghatározta a felszínének közel egyharmadát borító hidroszféra.

Gaetano Di Achille, a kutatás vezetője és a tanulmány első szerzője szerint a Mars felszínén körülbelül 124 km³ víz lehetett, mely a földihez hasonló hidrológiai ciklusért is felelt:  áradások, felhőképzés, csapadékképzés, jegesedés stb.

Korábbi munkájában Brian Hynek , a kutatás egyik résztvevője a műholdas felvételek alapján közel 40.000 folyómedret azonosított a Mars felszínén. Ennek alapján korábban csak annyit jelenthetett ki, hogy a folyómedrek ekkora számban csak bőséges esőzéseket követően alakulhattak ki. Ilyen mértékű esőzéseket viszont elképzelni nem lehet tengerek és óceánok nélkül.

A kutatók kérdése csupán annyi, hogy  ennyi víz hová tűnhetett a bolygó felszínéről? Reményeik szerint a NASA következő, a bolygó atmoszféráját követő kutatása erre is választ adhat.

Felfedezésüktől és az általuk azonosított folyómedrektől és azok torkolataiban lévő üledéktől mégy egy választ várnak. „A Földön a folyótorkolatok mindig is sokat elárultak a letűnt korok élővilágáról, rengeteg fosszíliát lehet bennük a mai napig is találni.” - mondja Di Achille. „Ha a Marson valaha kialakult az élet, akkor a legvalószínűbb, hogy az az óceánban történt, így ha keresni akarjuk, akkor a földihez hasonlóan a deltatorkolatokat faggassuk.”

ScienceDaily, 2010.06.14

Szlávik Attila - mrns.hu