Az űrszemét közép-európai idő szerint dél után zúgott el kényelmetlen közelségben a komplexum mellett, és arra kényszerítette a hat asztronautát, hogy a két dokkolt Szojuzban keressen menedéket. Az űrhajósok így gyorsan elmenekülhettek volna abban az esetben, ha ütközésre kerül sor, és a Nemzetközi Űrállomás (ISS) súlyosan károsodik.  

A burkolat megvédi az állomást a gyorsan mozgó törmelékek apró szemcséinek közel állandó becsapódásától. Ám ezek a védelmek valószínűleg károsodtak volna, ha az objektum tegnap becsapódik. A törmelék elég nagy volt ahhoz, hogy nyomon kövessék, ami azt jelenti, hogy legalább 10 centiméter volt az átmérője – mondják a NASA szakemberei.

Ez volt eddig a legközelebbre merészkedő, veszélyes űrszemét. Bill Gerstenmaier, a NASA szakembere szerint nyomon követték, ahogy elhaladt az állomás mellett. „A legjobb becslések szerint is legalább 335 méteres közelségbe ért.”

Az űrszemét darabok – melyek lehetnek kiszolgált űrszondák, elhagyott kilövési egységek vagy műholdütközések töredékei – óránkénti mintegy 28 ezer kilométeres sebességgel száguldanak a Föld körül. Ez olyan gyors, hogy még a keringő festékdarabok is károsíthatják az állomást. Emellett rengeteg a szemét mennyisége, melynek nagy része nagyobb és sokkal veszélyesebb darab. A NASA becslései szerint legalább 20 ezer, 10 centiméter széles törmelék van, és több mint 500 ezer, mely nagyobb az üveggolyónál.

A NASA és az Űrmegfigyelési Hálózat - melyet a Védelmi Minisztérium működtet - nyomon követi az űrszemét útját, ám a nagy szám igen komoly kihívássá teszi az ügyet. A számok pedig egyre nőnek, mivel egyre több űreszközt indítanak el, és egyre több orbitális pályán keringő objektum ütközik össze.

Néha ez véletlenül történik meg, ahogy 2009-ben egy kiszolgált orosz műhold ütközött az amerikai Iridium kommunikációs műholdjával. Ez az ütközés legalább kétezer űrszemetet produkált. Ám néha az ütközés szándékos. Erre példa, amikor 2007-ben Kína egy műholdkilövő rendszert tesztelt, melynek eredménye háromezer űrtörmelék lett.

A NASA, a DARPA és más kutatóintézetek azon potenciális módokat kutatják, melyekkel megtisztítható az űr. Többek között figyelmet szentelnek annak is, hogy az újabb rakétakilövések során csökkentsék a keletkező szemét mennyiségét.  

Az űrállomás „páncélzata” általában ellenáll a 2 centiméter átmérőjű törmelékek becsapódásának – mondják a NASA kutatói. Ám a nagyobb objektumok nagy száma azt jelenti, hogy valós lehetőséggé vált a veszélyes űrszeméttel történő ütközés.

Kelly Humphries, a NASA szóvivője szerint valójában annak esélye, hogy űrszemét miatt az űrállomás legénységét evakuálni kell, aztán pedig hazahozni, minden hathónapos periódus alatt egy a százhoz. Az űrállomás legénységnek átlagos tartózkodási ideje hat hónap.

A NASA megteszi, amit tud, hogy minimalizálja ezeket a kockázatokat. Amennyiben elég hamar észleli az űrszemetet, az állomást kikerülő manőverre lehet utasítani. Erre tegnap nem került sor, mivel az űrszemetet mindössze 14 órával az érkezése előtt észlelték, a szükséges három vagy több nap helyett. A komplexum egy tucat ilyen manővert végzett el 1999 óta, többek között egyet áprilisban, amikor egy, a 2009-es ütközésből származó szemét fenyegetett becsapódással.

Ám nem csak az űrhajók vannak veszélyben. A néhány milliméter széles darabok az űrsétáló asztronautákra is halálos veszélyt jelenthetnek. Ez igazi aggodalomra ad okot, és ösztönzi az erőfeszítéseket, hogy tökéletesítsék az űrszemét és mikrometeorok követését.

Bill Cooke, a NASA Marshall Űrrepülési Központjának szakembere szerint az űrállomás 2020-ig kiterjesztett élettartama alatt, egy a tizenkettőhöz az esélye annak, hogy űrséta során elveszítenek egy asztronautát, mikrometeoritok vagy űrszemét miatt.