Az Apollo-14 küldetésnek számos csendes résztvevője volt, amelyek megjárták az utat a Holdig és vissza, és azóta is békésen élnek Amerika-szerte. Ezek az utasok azonban nem emberek voltak, hanem növényi magvak, és ma már csak holdfákként emlegetik őket.

Holdfa (egy platán) a Goddard Űrközpontnál

                  Az Apollo-14 elveszett utasai után nyomoz a NASA

Az Apollo-14 küldetésnek számos csendes résztvevője volt, amelyek megjárták az utat a Holdig és vissza, és azóta is békésen élnek Amerika-szerte. Ezek az utasok azonban nem emberek voltak, hanem növényi magvak, és ma már csak holdfákként emlegetik őket.

A magokat negyven évvel ezelőtt Stuart Roosa űrhajós vitte magával az űrbe. A küldetés során többször is megkerülték a Holdat, majd a visszatérés után faiskolában neveltek belőlük csemetéket, melyeket aztán az Egyesült Államok különböző pontjain ültettek el. A több száz csemete között volt mamutfenyő, keleti sárgafenyő, platán, duglászfenyő és ámbrafa is. A kikerülő fák nagy részéről azonban nem vezettek nyilvántartást, így alig ötven fa helye, illetve sorsa ismert. Körülbelül egy tucat olyan fáról tudnak, amely megadta magát az időjárásnak és a betegségeknek - ezek közé tartozik például a Fehér Ház kertjébe ültetett sárgafenyő, és egy másik fenyő, amelyet a Katrina-hurrikán tarolt le New Orleansban.

A fák felkutatásával Dave Williams, a NASA Goddard Űrközpontjának munkatársa, az amerikai űrtudományi adatközpont (National Space Science Data Center) kurátora foglalkozik. A holdfákról 1996-ban hallott először, amikor megkeresték egy cserkésztáborból, ahol egy "holdfa" felirattal ellátott fa áll. Williams eljutott Stan Krugmanig, aki 1971-ben, az Apollo-14 küldetésekor az amerikai mezőgazdasági minisztériumnak a fák genetikájával foglalkozó munkatársa volt, és ő adta a magokat Roosának. A magok végül feljutottak az űrbe, és Roosával együtt harmincnégyszer megkerülték a Holdat a parancsnoki modulban, amíg a másik két asztronauta, Alan Shepard Jr. és Edgar Mitchell a Holdon golfozott.

Akkoriban a biológusok nem voltak biztosak benne, hogy a magok az utazást követően ki fognak csírázni. A magokból azonban csemeték lettek, és később még szaporodtak is - utódaikat nevezik fél-holdfáknak. Az első holdfát 1975-ben ültették el Philadelphiában, a Washington téren, és több fa került állami intézmények, illetve történelmi és űrkutatási helyszínek közelébe. Számos olyan holdfa élhet azonban még szerte Amerikában, amelyről nem tudnak.

szerző:Molnár Orsolya
forrás:origo.hu/tudomány