"Mono"-nak mono, de "lóg" is? Ez már mindennek a teteje! (:-))

Válasz

Lovely monolog! :)

Válasz

Helyesbítek: a "géplet" - egyelőre - legyen inkább "képlet", később pedig majd meglátjuk...

Válasz

Pardon, majd' elfelejtettem a legfontosabbat: a tömeget. Mi a fene az a tömeg, aminek semmi köze a térhez (vagyis a térbeli kiterjedéshez). Szerintem a tömegre is nyugodtan ráfoghatjuk, hogy energia. Az energiát pedig végső soron nyugodt lélekkel behelyettesíthetjük az INFORMÁCIÓ-val. Hiszen az információ végülis tudástartalom, és ez az egész tudomány pusztán információ (szavak és mögéjük gondolt gépletek, magyarázatok, elképzelések - utóbbiak koronként változnak is).

Válasz

Hát az űrteleszkóp gyönyörű képei mögé illik odalátnunk a 3 részecske-családot is, különben értelmetlen a gyönyörködésünk!

Válasz

Ha valakinek még nem robbant szét az agya, talán még belefér két másik részecskecsalád:

Összesen három ilyen család létezik, de a másik kettő részecskecsaládhoz tartozó kvarkok létrejöttéhez nagyobb energiára van szükség. A világegyetem Ősrobbanás utáni korai forró időszakában sok második és harmadik családbeli kvark volt, de a világegyetem tágulásával és hűlésével egyre kisebb energia jutott egy részecskére, így azok elbomlottak kisebb tömegű részecskékre. Ezen korai fázisban a kvarkok és gluonok forró plazmát alkottak, majd a tágulás és lehűlés közben fázisátalakulás révén kialakultak a hadronok, azaz a kvarkokat az erős kölcsönhatás „börtönbe zárta”. Jelenleg nagy gyorsítókkal vizsgálják az elmélet helyességét, a kvark-gluon plazma nagyenergiájú részecskegyorsítókban való kialakulásának körülményeit és tulajdonságait.

Válasz

Meg persze, ha valaki nem tudná:

A körülöttünk álló világot döntő részben az u és a d kvark, valamint az elektron (e-) építi fel. A proton például két u és egy d kvarkból áll, a neutron két d és egy u kvarkból. Az atommag-átalakulások egy részénél szerepe van még az elektronneutrínónak (νe [nüˇe]) is, egy nagyon kismértékben kölcsönható anyagnak is. Ezek alkotják az elemi részecskék első családját.

Válasz

A részecskék között négyféle kölcsönhatást ismerünk. Ezek egyre csökkenő erősséggel:

- erős kölcsönhatás: a kvarkok között hat, a hadronokat és az atommagokat tartja össze,
- elektromágneses kölcsönhatás: az elektromos töltéssel rendelkező részecskék között hat,
- gyenge kölcsönhatás: az atommagok radioaktivitása ennek következménye,
- gravitáció: minden, energiával rendelkező fizikai tér között hat.

Hát, egyelőre ez van... (de meddig?)

Válasz

"nem tudjuk hogyan, a következő generáció már él vele"

Hogyan? Hát úgy, hogy bekerül a közös információs térbe, ahonnét lehívható, ha szükséges. Persze, ahogyan az energia fogalma mögött sem tudunk azonosítani semmi kézzel fogható entitást, úgy a mindenséget létrehozó és éltető végtelen információs mező "szubsztrátumát" is fölösleges kézzel tapinthatónak elképzelnünk, mégis ugyanúgy megtapasztaljuk, mint az energia különböző megnyilvánulásait.

Előzmény

Válasz

Jav.: "...más metrikák ne létezhetnének..." (nem pedig "le létezhetnének"). Bocs...

Válasz