1990. április 24.-1990. április 29.:Az STS-31 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 35., a Discovery űrrepülőgép tizedik repülése.
A Discovery űrrepülőgép fő terhe a Hubble-űrtávcső volt, amelyet a hosszabb élettartam miatt magasabb, 600 km-es pályára kellett állítani. Ez volt addig a legnagyobb magasság, amelyet egy amerikai űrrepülőgép elért. A távcső feladata, hogy a Föld zavaró légkörén kívül végezzen csillagászati megfigyeléseket ultraibolya, optikai és közeli infravörös hullámhosszakon. A program a NASA és az ESA közös kivitelezése.

A Hubble űrtávcső (Hubble Space Telescope rövidítve: HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy Obszervatóriumok sorozat első tagja, amely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket. Nevét Edwin Hubble huszadik századi csillagászról kapta. Fő alkatrésze egy 2,4 méter átmérőjű Ritchey–Chrétien-távcső, mely négy, a távcső élettartama alatt többször cserélt műszerbe továbbítja az összegyűjtött fényt. Az egyik legnépszerűbb és legismertebb űreszköz, angol nyelvterületen gyakran csak a „Nép távcsövének” (The People's Telescope) nevezik.
A Hubble űrtávcső egy 2,4 méter átmérőjű Ritchey-Chrétien-Cassegrain főtükörrel rendelkezik. Teljes hossza 13,2 méter, átmérője 4,2 méter, tömege 11,1 tonna. Az ultraviolától kezdve a látható tartományon keresztül az infravörösig képes érzékelni a beeső fényt (115—2500 nanométer között). A Napról és a Merkúrról a túl erős napfény miatt nem képes felvételt készíteni, ugyanis az tönkretenné érzékeny műszereit. Hetente 120 Gigabyte adatot állít elő.
A HST-t 1990. április 24-én indították a Kennedy Űrközpontból a Discovery űrrepülőgéppel az STS-31 küldetés keretében. Az első képet az NGC 3532 nyílthalmazról készítette, 1990. május 20-án. A felbocsátást követő években hibák jelentkeztek: valahányszor a HST belépett a Föld árnyékába, vagy kilépett onnan, a napelemtáblák beremegtek, és a vibráció zavarta a távcső működését. A beállítást szolgáló 6 giroszkóp közül 3 meghibásodott, s ez már veszélyeztette a HST programját.
Ennek ellenére az első másfél évben 900 csillagászati célpontról 1900 megfigyelés született, köztük olyanok, mint a Plútó/Charon rendszer felbontása, az SN 1987A szupernóva körüli gázgyűrű felfedezése, a Szaturnuszon egy óriási légköri vihar fényképezése stb.

További tervek:A megfigyelések között szerepelnek a Kuiper-öv objektumai a Naprendszerünk peremén, bolygók születése más csillagok körül, és a Naprendszeren kívüli bolygók légköri összetételének és szerkezetének „szondázása”.
Vannak nagyra törő tervek, hogy elkészítsék a legmélyebb univerzum közeli infravörös portréját, hogy felfedjék korábban soha nem látott, születő galaxisok létezését, amik akkor léteztek, amikor a világegyetem kevesebb mint 500 millió éves volt. Megkísérlik megvilágítani a sötét energia problémáját.

A Hubble űrtávcső zászlóshajó szerepét 2014-ben a James Webb űrtávcső veszi át, majd a jelenlegi tervek szerint 2018-ban a Hubble-t a Csendes-óceánba irányítva megsemmisítik.