Örülök, hogy az általam fel tett videó, Jánosnak ad témát...köszi, Hajni

Előzmény

Válasz

Javítok:Csillagszerű rádió forrás (quasi stellar). Csillagszerű optikai pontként figyelhetők meg.Erős rádió források.
Azért az előző írásomban is van némi igazság.
Na, megyek olvasok egy kicsit.
Ha Hawking tévedhetett:)))))))))

Válasz

Bevallom őszintén ,hogy a fekete lyukra.De megyek és szétnézek a könyveim között,meg a neten is.
Igen a Kvazárok így sugároznak,meg rohadt gyorsan pörögnek.Meg akkor vesszük észre és tudjuk mérni forgás idejüket,ha úgy pörögnek,hogy a forgás tengelyük síkjában tartózkodunk.Leninnek egyben biztos igaza volt:Tanulni-tanulni-tanulni.
Rám fér.Ha nem is kell újratelepítenem agyam,de egy "frissítés" ráfér.

Válasz

János szerintem erre gondoltál amimkor azt írtad: " Forgástengelye irányában sugárzást bocsájt ki.Főleg,ha nagyobb falatot evett."

Válasz

Az 1960-as években a kutatók csillagszerűnek tűnő rádióforrásokat találtak, melyeket kvazároknak neveztek el (az angol quasi-stellar radio source – csillagszerű rádióforrások – rövidítéséből). Annak ellenére, hogy a források csillagszerűek voltak, színképük hasonlított a Seyfert-galaxismagok színképjeihez. A Seyfert-galaxisok magjának fényessége a galaxisban található csillagok összfényességének a 10-1000-szerese.

A kvazárokhoz hasonló elven termelnek energiát, de sokkal kisebbek a mikrokvazárok, de ezek egy nagy tömegű objektumból (valószínűleg egy fekete lyukból) és egy csillagból állnak, melyek egymás körül keringenek. Legismertebb példájuk az SS 433.

A kvazár közepén óriási energiaforrás van, nagy valószínűséggel egy fekete lyuk. Ezt néhány fényév átmérőjű korong veszi körül, melynek közelében gyorsan úszó gázfelhők találhatók. A korongtól távolabb pedig, kb. 100 fényévnyire, ott ahol a kvazár egybeolvad az anyagalaxissal, vékonyabb és hidegebb felhők keringenek. 1960-ban már pontosan meg tudták határozni, hol található az űrben rádióforrás. 1962-ben úgy tűnt, mintha egy csillag egybeesne egy rádióforrással, a 3C 273-al. Maarten Schmidt csillagász jött rá, hogy a rádióforrás színképében látható vonalak megfelelhetnek a hidrogéngáznak, ha a csillagszerű égitest fénye eltolódott a vörös szín felé. A 3C 273 tehát olyan égitest, mely a fénysebesség 16%-ával távolodik tőlünk.

A Földről megfigyelhető égitestek közül a kvazároknak a legnagyobb a vöröseltolódásuk. Ezért a kutatók feltételezik, hogy ezek az objektumok több milliárd fényévre helyezkednek el, s ezek a legtávolabbi megfigyelhető objektumok a Világegyetemben.

A ma ismert kvazároknak csak kb. 1/10-e bocsát ki rádióhullámokat. A legtávolabbi kvazárok a fénysebesség több mint 90%-át kitevő sebességgel távolodnak tőlünk. A világegyetemben vannak úgynevezett gravitációs lencsék, melyek eltorzíthatják a kvazárok valódi képét. Ilyen híres lencse például az Einstein-kereszt, mely egy kvazár sokszoros képét mutatja.

Röntgenműholdak segítségével a kvazárok röntgensugárzásában nagyon gyors változásokat fedeztek fel. Ezek időtartama néhány nap és néhány óra között változott. Mivel a változást okozó fizikai folyamat nem terjedhet a fénysebességnél gyorsabban, ezeknek az objektumoknak a mérete nem lehet nagyobb néhány fénynapnál.

A kvazárok, a blazárok és az aktív galaxisok egy osztályt alkotnak fizikai kinézetük szerint: mindegyik közepén van egy szupermasszív fekete lyuk. Az aktív ebben az esetben azt jelenti, hogy a közelében elhaladó csillagokat a fekete lyuk hatalmas árapálykeltő ereje ízekre (atomokra) szedi, de anyagukat csak elenyésző mértékben használja saját, több százmillió vagy több milliárd naptömegnyi tömegnek növelésére, ehelyett – a forgó fekete lyuk dipólszerű mágneses terének megfelelő irányokba – koncentrált sugárnyalábban kilövi a térbe. Ha erre a képződményre (galaxismag, fekete lyuk, anyagsugár (jet)) oldalról nézünk rá, aktív galaxismagot (AGN-t), ha kb. 45 fokos szögben, akkor blazárt (azaz BL Lacertae típusú objektumot), ha pedig pontosan a jet irányából, akkor kvazárt látunk.

Az AGN-ek, blazárok és kvazárok fénye folyamatosan ingadozik, napos és éves, valamint évtizedes és évszázados időskálán is fényességváltozásokat mutat. Ritkán előfordul, hogy egy kvazár kitörést produkál: hirtelen felfényesedik.

Válasz