Nagyon hosszú bázisvonalú interferometria (Very Long Baseline Interferometry /VLBI/)

Az 1970-es évektől felmerült az igény, hogy javítsák a rádió teleszkópokkal mért eredménynek felbontását és stabilitását. Ez vezetett az úgynevezett nagyon hosszú bázisvonalú interferometria létrehozásához.
A VLBI működése: a Föld különböző pontjain lévő teleszkópok között több száz, illetve több ezer km-es távolság van. A beérkező jelek nem közös vevőkészülékbe jutnak, hanem külön-külön, adattárolókon rögzítik őket, időzítő információval, amelyet atomóra szolgáltat. Később az adatokat az ún. korrelátoron összejátsszák, s előállítják az interferenciát. Az egymástól független jelsorozatok időbeli szinkronját atomórákkal biztosítják. A felbontóképesség növelésének csak a Föld átmérője szab határt; az ezt megközelítő bázishosszakon ezred ívmásodperc körüli felbontóképességet értek el. Ennél nagyobb felbontóképesség más módszerrel nem érhető el. A VLBI nagyon alkalmas kis szögátmérőjű rádióforrások (pl. bolygók, rádiócsillagok, kvazárok) vizsgálatára Jelenleg a „nagyon hosszú bázisvonalú hálózat” /Very Long Baseline Array/ (Észak-Amerikában telepített teleszkóp hálózat) és az Európai VLBI hálózat (EVN) /European VLBI Network/ működik. Mindegyik külön-külön működik, de alkalmi együttműködés is előfordul a nagyobb felbontás eléréséhez. Ez globális hálózat /Global VLBI/. Van egy Ausztráliában működő VLBI hálózat, a Long Baseline Array.
Korábban a méréseket helyben lévő adattárolókon tárolták és utána hozták össze a korreláció elvégzéséhez. A szélessávú kommunikáció elterjedésével a korreláció on-line, élőben végezhető el. Ezt a technikát e-VLBI-nek nevezik és az EVN kezdeményezte

Ha pedig az űrbe telepítünk egy antennát, a leghosszabb bázisvonal a Föld átmérőjét is meghaladhatja.
Az első űr-VLBI célra készült hold az 1997-ben indított japán HALCA volt (annak a programnak a tervezése egyébként később indult, mint a RadioAstroné). A hamarosan indítandó orosz űr-VLBI műhold egyik különlegessége, hogy igen magas és elnyúlt pályája révén még annál is sokkal hosszabb bázisvonalakat, s így még jobb szögfelbontást tudnak vele elérni. Az orosz űr-VLBI műhold négy frekvencián (0,3, 1,6, 5 és 22 GHz) végezhet majd méréseket, földtávolban majdnem 400 ezer km-es (!) földi-űr bázisvonalakon.