A Mars eddigi legnagyobb egybefüggő háromdimenziós térképe érhető el a Microsoft és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) virtuális obszervatóriuma, az ingyenesen hozzáférhető WorldWide Telescope szolgáltatás révén.

http://download.chip.eu/hu/Worldwide-Telescope_3103731.html

    A 2008-ban indult szolgáltatásnak köszönhetően a felhasználók a földi és űrtávcsövek adatait felhasználva barangolhatják be a világegyetemet.

Mostantól a Mars is böngészhető. A háromdimenziós térkép összeállításánál felhasználták a Mars Global Surveyor űrszonda által készített felvételek közül 74 ezret. Az űrszonda 1997 szeptemberében állt a vörös bolygó körüli pályára, és tovább működött, mint bármely más, a Mars felderítésére szolgáló űreszköz: 2006 novemberében szüntette be működését, s ezalatt 240 ezer felvételt sugárzott a Földre.

Felhasználták a "Marsi felderítő űrszonda" (Mars Reconnaissance Orbiter) nagyfelbontású képeket készítő HiRISE-kamerája (High Resolution Imaging Science Experiment) által küldött 13 ezer felvételt is. Minden egyes HiRISE-felvétel több mint egymilliárd pixeles. A szonda, amely 2006 márciusában ált pályára, az első két év során több adatot küldött a Marsról, mint az összes többi, a vörös bolygóhoz küldött űreszköz együttvéve.

     Az interaktív felvételek és az új NASA-adatok révén az érdeklődők virtuálisan bebarangolhatják a vörös bolygót, és saját tudományos felfedezéseket is tehetnek. Tájékozódásukat "idegenvezetőként" a NASA két tudósa, James Garvin, a Goddard űrközpontja, valamint Carol Stroker, az Ames kutatóközpontja munkatársa segíti.

James Garvin a Mars különböző "földtörténeti" korszakaival ismerteti meg az érdeklődőket, valamint bemutatja az űrhajósok leszállására alkalmas három régiót. Mindegyik "leszállópálya" a bolygó különböző geológiai korszakát képviseli.

Carol Stroker "idegenvezetése" során azt a kérdést boncolgatja, hogy létezhet-e élet a Marson, valamint ismerteti a Phoenix űrszonda küldetésének eredményeit.

Az űrszonda alapvető feladata az esetleges marsi élet feltételei, jelei utáni kutatás volt. A leszállóegység 2008. május 25-én szállt le a Mars felszínére. Július 31-én megerősítették, hogy a szonda elérte fő célját, vízjeget talált közvetlenül a bolygó felszíne alatt. A küldetésnek a beköszöntő marsi ősz vetett véget 2008 novemberében.

   "A Microsoft hosszú ideje működik együtt az amerikai űrkutatási hivatallal, ez tette lehetővé, hogy közös erővel olyan szolgáltatást indítsunk, amelynek révén az érdeklődők új módon fedezhetik fel az Univerzumot" - hangsúlyozta Tony Hey, a Microsoft Research egyik alelnöke.