A látható fény tartományában működő távcsövek számára szinte észrevétlen, sötét aszteroidákat fedezett fel a WISE műhold a Föld közelében. A húsz objektum többsége a rá eső napfénynek alig egytizedét tükrözi vissza.

Húsz korábban ismeretlen sötét aszteroidát (kisbolygót) fedezett fel a Föld közelében a NASA WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer) széles látószögű infravörös sugárzást felmérő csillagászati műholdja, amelyet decemberben állítottak pályára.

A 2004 földsúroló kisbolygó elmozdulása háttér csillagokelőtt,földközelben.A képen jobbról átszáguldó fehér csík, egy műhold nyoma. 

A most felfedezett kisbolygók többsége a rájuk eső napfénynek alig egytizedét tükrözi vissza. Van közöttük egy szurokfekete is, amely csupán a napfény öt százalékát sugározza vissza, olvasható a Discovery Channelen. "Ezek az aszteroidák sokat elárulhatnak nekünk a Naprendszer történetéről, annak kialakulásáról" - hangsúlyozta Amy Mainzer, a Föld-közeli objektumokat kereső WISE-projekt vezető kutatója.

Hozzátette: még csupán az első adatokat közvetítette a WISE, így még korai bármit is mondani arról, hogy valójában mekkora lehet ez az aszteroida-populáció. Az újonnan felfedezett kisbolygókat nagyon nehéz, ha éppenséggel nem lehetetlen felfedezni a látható fény tartományában működő távcsövekkel. A WISE az aszteroidák által kibocsátott hő révén bukkant a kisbolygók nyomára.

 A most felfedezett objektumok ferde pályán mozognak, ennek alapján Richard Binzel, a Massachusetts Institute of Technology bolygókutatója arra következtet, hogy valójában nem aszteroidákról van szó, hanem üstökösökről, amelyek felszínéről a felmelegedés miatt eltűnt a jégbevonat. Az üstökösök csupasz magjai maradtak meg, amelyek a Naprendszer belső vidékein keringenek.

 Az égi objektumok a tudósok feltételezése szerint kimerült, inaktív üstökösök is lehetnek, amelyek nem jelentenek veszélyt a Földre. Az viszont rejtély, hogy hogyan kerültek a Föld közelébe.

Az üstökösök a feltételezések szerint a Naprendszer fagyos külterületein képződnek. A Nap közelébe érve kómájuk (a mag körül képződő ködszerű gázfelhő) és a csóvájuk fejlődik: mindkét jelenség legfőbb oka az üstökösmagot érő napsugárzás, s minden napközelségkor az üstökösök anyagot veszítenek. Maguk az üstökösmagok lazán összekapcsolódó jégből, porból és szikladarabokból állnak, méretük néhány kilométertől néhány tíz kilométerig terjed. Előfordul, hogy a mag felszínén kemény kéreg képződik, és az üstökös inaktív lesz. Az üstökösök és a kisbolygók között nincs éles határvonal, vannak átmeneti objektumok is.