Egy szokatlanul alacsony felszíni hőmérsékletű barna törpét fedeztek fel, tovább bővítve ezáltal az ilyen égitestek extrém tulajdonságainak listáját. .

 ( A felfedezést az Egyesült Királyság Hawaii-n felállított infravörös teleszkópjával (United Kingdom Infrared Telescope, UKIRT) tették.)

   A barna törpék átmenetet képeznek a bolygók és a csillagok között. A határ a gázóriások és a barna törpék között nem teljesen egyértelmű, míg a csillagok és a barna törpék közötti eltérés nagyon világos. Míg a csillagok energiájukat a magjukban zajló nukleáris szintézissel állítják elő magas nyomáson és nagy hőmérsékleten, addig a barna törpék tömege nem elegendő ahhoz, hogy magjukban a termonukleáris folyamatok beinduljanak. Ehelyett csekély mennyiségű energiájukat gravitációs összehúzódás során termelik.

Ez az összehúzódási folyamat az első pár milliárd évben a leggyorsabb egy barna törpe életében. Ezt követően a törpék elkezdenek hűlni. A nagyobb tömegűek sokkal lassabban hűlnek. Az újonnan felfedezett SDSS 1416+13B jelű barna törpe számos rejtélyes tulajdonsággal rendelkezik, emellett pedig egy kettős rendszer tagja, melynek másik tagja szintén egy barna törpe (SDSS 1416+13A). A B jelű barna törpe nagyon halvány és hideg, így mindössze az infravörös hullámhossz-tartományban tanulmányozható, míg a rendszer magasabb felszíni hőmérsékletű, nagyobb tagja a látható tartományban is megfigyelhető. Ráadásul a 8,2 méter átmérőjű japán Subaru Teleszkóppal a közeli infravörös tartományban vizsgálva a B barna törpe kékebbnek tűnt, mint bármely eddig megfigyelt törpe. Ez arra utal, hogy nagy mennyiségű metán található a légkörében, minek következtében elnyelési sávok jelennek meg a spektrumában.

A bal oldalon a barna törpék közeli infravörös képe látható, amelyen a B jelű barna törpe nagyon kéknek tűnik, míg a jobb oldali képen a közép-infravörös felvételen nagyon vörös. (Képek: JAC / UKIRT / Spitzer Space Telescope / University of Hertfordshire)

   Még rejtélyesebbé vált a dolog, amikor a NASA Spitzer-űrteleszkópja megfigyeléseket végzett a közép-infravörös tartományban. Az adatok feldolgozása folyamán a törpe vörösebbnek tűnt ebben a hullámhossz-tartományon, mint bármely eddig megfigyelt hasonló objektum. Szokásos esetben a barna törpék színe ebben a tartományban a felszíni hőmérséklet legjobb indikátora. A B törpe vörössége alapján számítások szerint a felszíni hőmérséklete mindössze 500 K (277 °C), ami a valaha mért legalacsonyabb felszíni hőmérséklet a barna törpék körében. Összehasonlításképpen az A jelű törpe felszíni hőmérséklete 1500 K (1227 °C).

   A törpék tömege is megbecsülhető volt: a B jelű mintegy 30 Jupiter-tömegű (a Jupiter tömege 1,9 × 1027 kg), míg a párja 75 Jupiter-tömegű. A B jelű barna törpe közepes tömegű objektum (hivatalosan a barna törpék tömegének alsó határa 13 Jupiter-tömeg, bár ez eléggé vitatott). Így mivel elég hideg, nagyon öregnek kell lennie. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy mindkét objektum szegény nehezebb elemekben. Ez a fémhiány (a csillagászatban minden elemet fémnek hívnak, amely nehezebb a héliumnál) nagyon idős csillagok jellemzője, melyek még akkor alakultak ki, mikor a nehezebb elemek mennyisége jóval alacsonyabb volt, mint napjainkban.

   Feltételezhető, hogy léteznek még öregebb és hidegebb barna törpék máshol is, így nagyon is valószínű, hogy idővel még számos újabb rekordfelfedezés lát majd napvilágot.