Ötven éve, 1961. április 12-én megváltozott a világ. A tomboló hidegháború közepette a Szovjetunió megnyerte az űrkutatási világelsőségért folytatott harc első nagy csatáját: embert küldött az űrbe. Jurij Gagarin másfél órát töltött – mint kiderült, életveszélyes körülmények között - odafönt, de hősként ünnepelte a világ. A párttól kapott egy Volgát jutalmul.

 

A Vosztok–1 moszkvai idő szerint 9 óra 7 perckor startolt Tyuratamból (később Bajkonur), megkerülte a Földet, utasa 108 perc múlva a szibériai Engels nevű falu mellett landolt ejtőernyőjével. Noha sokáig azt harsogta a propaganda, hogy minden rendben volt az űrutazás során, azóta kiderült, hogy rengeteg életveszélyes csapda volt bekódolva. Gagarin egyébként érezte ezt, az út előtt családjának írt levelét felfoghatjuk egyfajta végrendeletnek is, a technikában ugyan bízott, de így sem volt biztos benne, hogy élve visszatér.

 

Április 10-én Gagarint szkafanderben az üléssel együtt megmérték, ekkor derült ki, hogy 14 kilogrammal többet nyom a kelleténél. Éjszaka ezért kivágták a kábeleket, amelyekre az ember nélküli űrrepülésnél volt szükség, véletlenül azonban kiiktattak egy hő- és egy nyomásérzékelőt. Egy további problémát csak másnap észleltek: áram haladt át a kilövőállás és az űrhajó között. A probléma megoldására csak késő este jöttek rá: az űrhajót lekapcsolták a földi ellátó rendszerről, és átállították saját akkumulátorára. A leszálló egység nyílásának bezárásánál kiderült, hogy a három érzékelő egyike nem működik, ezért újra meg kellett lazítani a 32 csavart, megjavítani az érzékelőt, majd visszacsavarozni az ajtót. Ez alig egy órával a tervezett indulás előtt történt. 

 

A repülés 156. másodpercében továbbá felmondta a szolgálatot a távirányítás antennáinak áramellátása, a hajtóművek a szükségesnél 15 másodperccel később álltak le, ezért a Vosztok a tervezett 230 kilométeres magasság helyett 327 kilométer magasságban állt Föld körüli pályára. Gagarin az űrhajóban magnetofonra diktálta és írásban rögzítette tapasztalatait, de a szkafanderhez rosszul odaerősített írószer elrepült a kezéből, majd lefutott a magnóról a szalag: kézzel tekerte vissza, ezért hosszabb ideig nem készült felvétel. A fékező hajtómű idejében bekapcsolódott, de a szükségesnél egy másodperccel később kapcsolódott ki, akkor is csak azért, mert elfogyott az üzemanyag. A tartály zárószelepe ugyanis nem jól működött, ezért nem minden üzemanyag jutott a hajtóműbe. Az utóbbi szelepe azonban nyitva maradt, és nagy nyomással nitrogén hatolt be, amitől pörögni kezdett az űrhajó. 

 

Ez még nem minden, a leszállásnál az űrhajó a vártnál gyorsabban hevült fel. A leválásnál megismétlődött egy hiba, amelynek okait már ismerték, de nem javították ki, mert az űrhajós életét nem veszélyeztette, bár 10 G túlterhelésnek tette ki. Végül Gagarin 7 kilométeres magasságban katapultált, és sokáig hiába próbálta kinyitni a szkafander lélegző nyílását, mert annak zsinórja valahogy egy szíj alá került. Végül valahogyan sikerrel járt, később kinyílt a tartalék ejtőernyő is. Gagarin látta, hogy víz felé tart, ezért a szkafanderhez erősített késsel levágta 30 kilós hátizsákját, amelyben minden eshetőségre három napra szóló élelem volt, így messzebbre tudott repülni, és szárazon ért földet. 

 

Az idei kerek évforduló alkalmából számos újabb dokumentumot szabadítottak fel a titkosítás alól, a műszaki hibacunami mellett például azt is megtudhattuk, hogy milyen jutalmat kapott az űrhajós. A Szovjetunió Minisztertanácsa először 1961. április 13-án arról döntött, hogy 15 ezer rubel pénzjutalomban részesíti. (Akkoriban az átlagos fizetés havi mintegy 100 rubel körül lehetett.) Öt nap múlva azonban a testület újra határozatot hozott a Gagarinnak szánt ajándékokról. A listán a következők állnak: az űrhajós kapott egy Volga személyautót és egy házat. A védelmi minisztériumot kötelezték, hogy az első űrhajósnak szolgálati helyén bocsásson rendelkezésére egy négyszobás lakást komplett bútorzattal, egy Rubin televízióval, Ljuksz típusú magnetofonos rádióval, mosógéppel, hűtőszekrénnyel, porszívóval, futószőnyegekkel, pianínóval, hat garnitúra ágyneművel és két paplannal. A minisztertanács ugyancsak a védelmi minisztériumot kötelezte arra, hogy Gagarin szüleinek előre gyártott elemekből készült, háromszobás házat építsen, és lássa el bútorral és televízióval. Gagarin két fivére és egy lánytestvére egyenként 1000-1000 rubelt kapott a kormánytól.

 

Közzétették a Gagarin haláláról szóló iratok titkos részeit is. Az űrhajós Vlagyimir Szerjogin szintén igen tapasztalt pilótával egy vadászgéppel zuhant le 1968. március 27-én. Az akkori vizsgálat szerint valószínűleg egy meteorológiai szondát próbáltak kikerülni, és a túl hirtelen manőver okozta a katasztrófát. A szakértőkben azonban még ez a változat is kételyeket ébreszt. Egyrészt elismerik, hogy a MiG-15-ös géppel indokolt volt elkerülni a szondát, mert ha a ballon bekerül a repülőgép egyetlen hajtóművébe, nagy bajt okoz. Úgy vélik azonban, hogy a gyakoroló repülések övezetében nem lenne szabad ilyen szondának lennie, és hozzáteszik, hogy a katonai és civil pilótákat egyaránt megtanítják arra, hogyan lehet a gépeket biztonságosan letenni a hajtóművek problémája esetén is. Magomed Toboljov berepülő pilóta szerint csak annyi történt, hogy a gép meredek spirálba kezdett, és amikor kibukkant a felhők alatt, már nem volt elég hely és idő a manőverezésre.