A Földet körbeölelő űr tele van még számunkra új és rejtélyes elemmel. Ismereteink napról napra egyre bővülnek és gyarapodnak, hiszen folyamatosan igyekszünk kiterjeszteni megfigyeléseink határát, hogy az eddigi tudásokat új következtetésekkel bővítsük és új tapasztalatokhoz jussunk. Mégis érnek még meglepetések, és találkozunk még igazi különlegességgel is.
Ilyennek mutatkoznak azok a különös ősbolygó-jelölt égitestek, amik alakjukat vesztve bolyonganak évmilliók óta a galaxisban.

Két ilyen égitest a Pallas és a Vesta, melyek nem rendelkeznek kiegyensúlyozott formával. A Vesta esetében felmerültek olyan feltételezések is, hogy megszilárdulása után egy katasztrofális ütközés része lehetett és ez vezetett alakja elvesztéséhez.

A Vesta a második legnehezebb égitest, a Mars és a Jupiter pályája között elterülő kisbolygó-övben található.

Átlagos átmérője 530 km, tömege 2,7×1020 kg, ezzel az egész kisbolygó-öv tömegének 9%-át teszi ki egymaga. Folyamatos becsapódások ostromolják a felszínét, aminek következményeként tömegének kb 1%-át veszítette el az utóbbi egymilliárd évben. Az ebből származó törmelékekből születettek a HED meteoritok, amelyek több alkalommal is csapódtak már a Földbe, információt szolgáltatva általa a kisbolygóról.
A Vesta ugyan nem csillag, mégis a legfényesebb aszteroidaként tartják számon.

A Pallas 2,2×1020 kg-os tömegével a Vesta után a harmadik legnagyobb tömegű aszteroida a kisbolygó-övezetben, ezzel az övezet egész tömegének 7%-át teszi ki. A Pallast 1802-ben, felfedezésének idején több más égitesttel együtt bolygónak tartották. Ez az elmélet egészen a többi aszteroida felfedezéséig tartotta meg magát. Lehetséges azonban, hogy a Pallast a jövőben törpebolygóvá minősítik, de csak abban az esetben, ha a róla készült megfigyelések igazolják a feltételezést, hogy alakja a hidrosztatikus egyensúlynak megfelel.
Nevét a görög mitológiabeli Pallaszról, Tritón lányáról kapta. Érdekesség, hogy számos férfi is viselte ezt a nevet, azonban az első aszteroidák kizárólag női nevet kaptak.

Magyarázat tehát akad, azonban még mindig sok a „de”. De legalább vannak elméletek, tervek, amikre építhet az ember, és ezáltal lehetősége nyílik korlátainak legyőzésére és tudásának gyarapítására.