Columbia űrrepülőgép

Az STS–1 volt az amerikai űrrepülőgép-program és a Columbia űrrepülőgép első repülése. A repülés elsődleges célja a teljes rendszer kipróbálása volt. Az utazás 1981. április 12-én kezdődött, és két napig tartott, ezalatt az űrrepülőgép 37 alkalommal kerülte meg a Földet. A Columbia végül az Edwards légitámaszponton szállt le április 14-én.Az STS–1 küldetés elsődleges célja annak demonstrálása volt, hogy az űrrepülőgép képes a biztonságos fel- és leszállásra. A raktérben különböző mérőműszereket helyeztek el, amelyek a repülés során fellépő erő- és hőhatásokat mérték. A Columbia a 39A jelű indítóállványról indult útnak 1981. április 12-én. Miután Föld körüli pályára álltak, az űrhajósok kinyitották a raktérajtót, és megkezdték a hűtőrendszer ellenőrzését.Az űrhajósok kipróbálták a védőruházat fel- és levételét. Az első repülés alatt még nem volt beszerelve az étel-előkészítő egység a középső fedélzeten, ezért hordozható ételmelegítőket használtak. Young és Crippen a pilótafülkében aludt ülésében, mivel a hálóegységek még nem álltak rendelkezésre.Egy kísérletsorozat során kipróbálták a manőverező rendszer minden elemét. A próbák során megbizonyosodtak róla, hogy az űrrepülőgép képes tartani a megfelelő orbitális magasságot.Négy órával a leszállás előtt bezárták a raktér ajtaját. A leszállásra április 14-én, a kaliforniai Edwards légitámaszpont kiszáradt tómedrében került sor.A hővédőpajzs csempéi károsodást szenvedtek a felszállás közben (16 darab teljesen megsemmisült, 148 darab megsérült) a gyorsítórakéta által generált rezgések miatt. A kilövőállvány hangszigetelő vízfalrendszerének apró módosításával ezt a jelenséget a későbbiekben sikerült mérsékelni.
 STS-2, STS-3, STS-4, STS-5, STS-9, STS-61-C, STS-28, STS-32, STS-35, STS-40, STS-50, STS-52, STS-55, STS-58, STS-62, STS-65, STS-73, STS-75, STS-78, STS-80, STS-83, STS-94, STS-87, STS-90, STS-93, STS-109, STS-10
A Columbia volt az egyetlen űrrepülőgép amely nem vett részt a Shuttle-Mir és Nemzetközi Űrállomás programokban, és soha nem járt a Mir és a Nemzetközi Űrállomáson. Ezzel szemben, a Discovery, Atlantis, Endeavour mindkét űrállomást meglátogatta legalább egyszer, a Columbia nem volt alkalmas a nagy hajlandóságú missziók elvégzésére. A Challenger megsemmisült mielőtt a Shuttle-Mir program elkezdődött volna, és az Enterprise soha nem járt a világűrben.
2003. február 1-jén visszatérés közben a Columbia űrrepülőgép Texas állam fölött darabokra szakadt és a fedélzetén tartózkodó űrhajósok életüket vesztették. A következő napokban a robbanás környékén elégett maradványokat találtak az űrrepülőgépből. A Columbia éppen egy 16 napos küldetésen (STS-107) volt túl, amelynek keretében több tudományos kísérletet végeztek. A katasztrófát valószínűleg egy indításkor leváló törmelék okozta, amely eltalálta az űrrepülőgépet, és visszatéréskor a sérült szárny már nem bírta a terhelést.