Egy Tejútrendszerünk központi tartományában található gázfelhőben két komplex molekula színképvonalait sikerült beazonosítani - a következő lépés a csillagközi aminosavak kimutatása lehet.

   Napjaink legfontosabb rádiócsillagászati kutatásai közé tartozik a csillagközi térben lévő, összetett molekulák keresése. Mostanra mintegy 150 különböző molekulát sikerült már azonosítani a Tejútrendszerben, melyek között komplex felépítésű, szerves - azaz szén- és hidrogénatomokat, valamint esetenként nitrogént, oxigént vagy egyéb atomokat, atomcsoportokat is tartalmazó - molekulák is találhatóak. A szakemberek következő célkitűzése, hogy - az üstökösök és meteoritok után - az intersztelláris gázanyagban is megtalálják az élet alapvető építőköveinek tartott aminosavakat.

   A sikerhez vezető úton fontos lépést sikerült megtennie egy német és amerikai tudósokból álló csoportnak. A kutatók az IRAM intézet spanyolországi 30 méteres rádiótávcsövével vizsgálták a Tejútrendszer középpontjától alig négyszáz fényévre található, Sagittarius B2 jelű csillagkeletkezési régiót. A hatalmas kiterjedésű gázfelhőben (amely több millió csillag kialakulásához elegendő gáz -és poranyagot tartalmaz) korábban több molekulatípust is sikerült beazonosítania a csillagászoknak, így kimondottan reményteljes célpontnak számított.

   A Max Planck Rádiócsillagászati Intézet, a Kölni Egyetem és a Cornell Egyetem munkatársai egy nemrégóta alkalmazott módszerrel (melyről tavaly hírportálunk is beszámolt) kísérelték meg az eddig találtaknál még összetettebb molekulák kimutatását. A kutatók egyszerre nem csak egy-egy adott molekula színképvonalait próbálták meg egyértelműen detektálni, hanem a teljes felvett spektrumot hasonlították össze az ismert molekulák összes lehetséges laboratóriumi modellszínképét tartalmazó adatbázisokkal.

   A 3 mm-es hullámhosszon végzett mérések és az új módszer segítségével a nemzetközi kutatógárda tagjainak sikerült beazonosítania két összetett szerves molekula, az etil-formiát (C2H5OCHO) és az n-propil cianid (C3H7CN) színképvonalait. A szakemberek vizsgálatai szerint ezek a komplex molekulák "legó-szerűen" épülnek fel a kisebb molekuláris alkotóelemekből (ún. funkciócsoportokból), elsősorban a csillagközi felhőkben található porszemcsék felületén.
*

A csillagközi gázfelhők bonyolult szerves molekulákat, akár még aminosavakat is rejthetnek (NASA/CXC/UCLA/MIT/M. Muno és mtsai).

   A modellek alapján úgy tűnik, a molekulák kialakulása az intersztelláris térben nem áll meg a most ismert bonyolultsági szinten, így van rá esély, hogy hamarosan akár aminosavakat is találjanak a galaktikus molekulafelhőkben - ez pedig hatalmas eredményt jelentene a csillag- és bolygóképződés, valamint az asztrobiológia területén munkálkodó tudósok számára.