A földi életet szinte teljesen kipusztító ún. tömeges kihalások 27 millió évente rendszeresen bekövetkeznek. Az ennek okaként ismert elméletet azonban most cáfolták tudósok. Így csak azt tudni, hogy rendszeres, de azt nem, mi okozza.
Az elmúlt 500 millió év távlatában minden 27-ik millió évben tömeges kihalás sújtotta bolygónkat, de nem abból okból, mint a tudósok eddig hitték - véli Adrian Melott, a Kansas egyetem asztrofizikusa és Richard Bambach, a Smithsonian intézet paleontológusa. 

A periodikusan bekövetkező tömeges kihalás elmélete már korábban is felvetődött, és a gyanú a Nap hatalmas, sötét szomszédjára vetült, mely 27 millió évente elég közel kerül a Naprendszerünkhöz, hogy nekiütközzön a Naprendszer külső peremén található ún. Oort-felhőnek nevezett aszteroida-övhöz, meteorzáport zúdítva a Földre. A tudósok szerint ez a sötét égitest a „Nemezis":

   Ám a két kutató cáfolja ezt az elméletet: szerintük ugyanis a rendszeresség, mellyel bekövetkezik a világvége túl rendszeres és pontos ahhoz, hogy egy másik égitest hatásának számlájára lehessen írni. A kutatók szerint az elmúlt 500 millió évben a Nap több esetben is közelebb került más csillagokhoz, az összeadódó tömegvonzás hatására pedig torzulni kellett volna a Nemezis pályájának, így a 27 millió éves ciklus is módosult volna.

   A pályamódosulás következtében pedig a két csillag legközelebbi találkozási pontja is 20 százalékkal módosult volna, ennek következtében pedig a katasztrófa rendszeressége is változna: vagy késne, vagy egy cikluson belül akár két-három ilyen eseményre is sor kerülhetne. Ezzel szemben a 27 millió évenkénti esemény 99 százalékos pontossággal következik be.

   A kutatók szerint tehát nem a Nemezis felelős a rendszeresen bekövetkező tömeges kihalásokért, hanem valami más, ami jóval közelebb van a Földhöz. Azonban, hogy ez mi lehet, arra egyelőre nincs kielégítő magyarázat. Mindenesetre kellően nagynak kell lennie, mivel a tömeges kihalás - alkalmanként eltérő arányban ugyan - de a földi fajok 60-90 százalékát pusztítja ki. Ezzel szemben az ismert természeti csapások a fajok „csupán" mintegy 10 százalékának kipusztulásáért felelősek.

27 millió évente következik be a tömeges kihalás, aggódnunk viszont nem kell, mivel az utolsó ilyen esemény 10 millió éve történt. Tehát van még bő 17 millió évünk, mielőtt bekövetkezne  a menetrend szerinti újabb világvége.