Nehéz elemekben rendkívül szegény csillagot figyeltek meg a szakemberek, amely a Világegyetem korai időszakában keletkezett. Furcsa összetételének magyarázatára eddig nincs biztos teória.

  A nemzetközi csillagászcsoport megtalálta az eddigi megfigyelt legalacsonyabb fémtartalmú csillagot. A japán Subaru teleszkóppal a tőlünk 4000 fényévre, a Hydra csillagképben található HE1327-2326 jelű objektumot tanulmányozták. Az égitestben a vas gyakorisága mintegy 0,0004 százaléka a Napban megfigyelhetőnek. Emellett lítium tartalma rendkívül alacsony, ugyanakkor relatíve gazdag stronciumban, a szén és a nitrogén aránya is magas benne a vashoz viszonyítva. Kora pontosan nem ismert, de nagyságrendileg 13 milliárd évre becsülik. Hozzá hasonló összetételt eddig csak a HE0107-5240 jelű csillagnál sikerült megfigyelni 2001-ben. A nagyon fiatal csillagokban a korábbi észlelések egymáshoz hasonló lítium gyakoriságot mutattak, a fenti két objektumban mért érték viszont eltért ettől.

 *

A HE1327-2326 csillag (National Observatory of Japan nyomán)

  A két égitest furcsa fémtartalmát nehéz megmagyarázni. Elképzelhető, hogy mindkét objektum már előttük létezett csillagokban legyártott nehéz elemeket tartalmaz. De azt sem lehet kizárni, hogy a legelsőként keletkezett csillagok képviselői. Légkörüket később, a csillagközi térből behulló, már több nehéz elemet már tartalmazó anyagok szennyezték be. A képet tovább bonyolítja, hogy a Világegyetem életének elején elvileg olyan anomális szupernóva-robbanások is történhettek, amelyek a maitól eltérő összetételben és sokkal kisebb mennyiségben termeltek fémeket. Egyelőre azt sem lehet kizárni, hogy egy kettős rendszerben van a most tanulmányozott HE1327-2326, ahol a nagyobb tömegű és gyorsabban fejlődő partnerben keletkeztek a vasnál könnyebb nehéz elemek, és anyagátadás keretében jutottak ide - igaz, a jelek egyelőre nem utalnak kettős jellegre.
 

                                           Szerző:Kerszturi Ákos