{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Nemzetk\u00f6zi \u0170r\u00e1llom\u00e1s (ISS)","author_name":"albertlaszlo","author_url":"http:\/\/network.hu\/albertlaszlo","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/vilagur.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=96108&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/vilagur.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/vilagur.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=96108&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/vilagur.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"Nemzetk\u00f6zi \u0170r\u00e1llom\u00e1s (ISS)\r\n\r\n\r\nA Nemzetk\u00f6zi \u0170r\u00e1llom\u00e1s (angolul: International Space Station, r\u00f6vid\u00edtve: ISS) egy \u0171r\u00e1llom\u00e1s alacsony F\u00f6ld k\u00f6r\u00fcli p\u00e1ly\u00e1n. Az egyik legdr\u00e1g\u00e1bb \u00e9s legnagyobb \u0171reszk\u00f6z az \u0171rkutat\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben. A programban 16 orsz\u00e1g vesz r\u00e9szt: Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamok, Oroszorsz\u00e1g, Jap\u00e1n, Kanada, Braz\u00edlia \u00e9s az ESA 11 tag\u00e1llama. Braz\u00edlia \u00e9s Olaszorsz\u00e1g a NASA-val k\u00f6t\u00f6tt k\u00fcl\u00f6n szerz\u0151d\u00e9ssel is r\u00e9szt vesz.\r\n\r\nAz \u0171r\u00e1llom\u00e1s k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 360 km magass\u00e1gban, alacsony F\u00f6ld k\u00f6r\u00fcli p\u00e1ly\u00e1n kering. A l\u00e9gk\u00f6ri f\u00e9kez\u0151hat\u00e1s \u00e9s a p\u00e1lyam\u00f3dos\u00edt\u00e1sok miatt a p\u00e1lyamagass\u00e1g n\u00e9h\u00e1ny kilom\u00e9tert v\u00e1ltozhat. Az \u0171r\u00e1llom\u00e1s \u00e1tlagosan 100 m\u00e9tert vesz\u00edt naponta p\u00e1lyamagass\u00e1g\u00e1b\u00f3l. A F\u00f6ldet 92 percenk\u00e9nt ker\u00fcli meg.\r\n\r\nSok tekintetben a Nemzetk\u00f6zi \u0170r\u00e1llom\u00e1s a kor\u00e1bban tervezett f\u00fcggetlen \u0171r\u00e1llom\u00e1sok, az orosz Mir\u20132, az amerikai Freedom \u0171r\u00e1llom\u00e1s \u00e9s az eur\u00f3pai Columbus laborat\u00f3rium egyes\u00edt\u00e9s\u00e9t jelenti, \u00e1lland\u00f3 emberi jelenl\u00e9ttel az \u0171rben: legkevesebb k\u00e9t tag\u00fa szem\u00e9lyzete van 2000. november 2-a \u00f3ta.\r\n\r\nAz \u0171r\u00e1llom\u00e1st f\u0151leg az amerikai \u0171rrep\u00fcl\u0151g\u00e9pek, a Szojuz \u00e9s a Progressz \u0171rhaj\u00f3k szolg\u00e1lj\u00e1k ki. Az ell\u00e1t\u00e1st kieg\u00e9sz\u00edtik az ATV (Automated Transfer Vehicle) eur\u00f3pai \u00e9s a HTV (H-2 Transfer Vehicle) jap\u00e1n teher\u0171rhaj\u00f3kkal. Folyamatos b\u0151v\u00edt\u00e9s alatt \u00e1ll, de v\u00e9geznek tudom\u00e1nyos k\u00eds\u00e9rleteket is rajta. Az \u00e1llom\u00e1s 2009-es tart\u00f3s befogad\u00f3k\u00e9pess\u00e9ge maximum hat \u0171rhaj\u00f3s. Az \u00e1lland\u00f3 szem\u00e9lyzetek minden \u0171rhaj\u00f3sa amerikai vagy orosz volt, eg\u00e9szen 2006 j\u00falius\u00e1ig, amikor Thomas Reiter n\u00e9met \u0171rhaj\u00f3s csatlakozott a 13. \u00e1lland\u00f3 szem\u00e9lyzethez. Az ISS-t ezenk\u00edv\u00fcl sok \u0171rhaj\u00f3s megl\u00e1togatta m\u00e1s orsz\u00e1gokb\u00f3l, \u00e9s t\u00f6bb \u0171rturista is.\r\n\r\nA Nemzetk\u00f6zi \u0170r\u00e1llom\u00e1s elnevez\u00e9s (orosz r\u00f6vid\u00edt\u00e9se: MKSZ) nemzetk\u00f6zi egyeztet\u00e9s sor\u00e1n j\u00f6tt l\u00e9tre. Az els\u0151 javasolt n\u00e9v az Alpha \u0170r\u00e1llom\u00e1s volt, amelyet az oroszok nem fogadtak el. Ez a n\u00e9v valami \u00fajat jelentett volna, holott \u0151k m\u00e1r \u00e9vekkel kor\u00e1bban eg\u00e9sz \u0171r\u00e1llom\u00e1s-sorozatot (Szaljut) ind\u00edtottak. Az orosz javaslat\u00fa Atlant nevet az amerikaiak nem fogadt\u00e1k el, mert az \u00f3ce\u00e1nba els\u00fcllyedt Atlantisz nev\u0171 kontinensre eml\u00e9keztetett, \u00e9s \u00f6sszet\u00e9veszthet\u0151 lett volna az Atlantis \u0171rrep\u00fcl\u0151g\u00e9ppel is.\r\n\r\n\r\n\r\n T\u00f6rt\u00e9net \r\n \r\nA Zarja \u00e9s a Unity 1999 j\u00fanius\u00e1banAz ISS els\u0151 modulj\u00e1t, a Zarj\u00e1t 1998. november 20-\u00e1n ind\u00edtott\u00e1k Bajkonurb\u00f3l. 1998. december 4-\u00e9n az Endeavour \u0171rrep\u00fcl\u0151g\u00e9p sikeresen F\u00f6ld k\u00f6r\u00fcli p\u00e1ly\u00e1ra vitte a Unity nev\u0171 amerikai kik\u00f6t\u0151modult is.\r\n\r\nEzut\u00e1n h\u00e1rom karbantart\u00f3 l\u00e1togat\u00e1s k\u00f6vetkezett az \u0171rrep\u00fcl\u0151vel, 1999-ben az STS\u201396, 2000-ben az STS\u2013101 \u00e9s az STS\u2013106.\r\n\r\nA Zvezda lak\u00f3modul ind\u00edt\u00e1sa k\u00e9t \u00e9vet cs\u00faszott, \u00edgy csak 2000. j\u00falius 12-\u00e9n ind\u00edtott\u00e1k, \u00e9s k\u00e9t h\u00e9t m\u00falva kapcsolt\u00e1k r\u00e1 a m\u00e1r fenn l\u00e9v\u0151 k\u00e9t modulra. M\u00e9g abban az \u00e9vben ind\u00edtott\u00e1k a Z1 r\u00e1cselemet is. 2000. november 2-\u00e1n \u00e9rkezett meg az \u0171r\u00e1llom\u00e1sra az els\u0151 szem\u00e9lyzet, William Shepherd (USA), Jurij Gidzenko \u00e9s Szergej Krikaljov (Oroszorsz\u00e1g). M\u00e9g ugyanezen \u00e9v v\u00e9ge el\u0151tt az Endeavour \u0171rrep\u00fcl\u0151g\u00e9p az STS\u201397 rep\u00fcl\u00e9sen a Z1 r\u00e1cselemhez kapcsolta a P6 r\u00e1cselemet az els\u0151 amerikai napelemmodullal.\r\n\r\n2001 febru\u00e1rj\u00e1ban az STS\u201398 rep\u00fcl\u00e9sen kapcsolt\u00e1k az \u00e1llom\u00e1sra az els\u0151 kutat\u00f3modult, az amerikai Destinyt, ezt k\u00f6vette m\u00e1rciusban az STS\u2013102 rep\u00fcl\u00e9s, mely ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1st sz\u00e1ll\u00edtott, majd \u00e1prilisban a kanadai SSRMS robotkar k\u00f6vetkezett az STS\u2013100 k\u00fcldet\u00e9s sor\u00e1n. J\u00faliusban az STS\u2013104 k\u00fcldet\u00e9s a Unity modulhoz kapcsolta az amerikai Quest zsilipmodult, amely a k\u00e9s\u0151bbi amerikai \u0171rs\u00e9t\u00e1k b\u00e1zis\u00e1ul szolg\u00e1lt. Az amerikai zsilipet szeptemberben az STS\u2013105 ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1st sz\u00e1ll\u00edt\u00f3 rep\u00fcl\u00e9se k\u00f6vette. Szeptemberben Szojuz hordoz\u00f3rak\u00e9t\u00e1val ind\u00edtott\u00e1k a Pirsz zsilipmodult mely a Zvezda modulhoz kapcsol\u00f3d\u00e1sa ut\u00e1n az orosz \u0171rs\u00e9t\u00e1k b\u00e1zis\u00e1ul szolg\u00e1l. Az \u00e9v utols\u00f3 k\u00fcldet\u00e9sen az STS\u2013108 szint\u00e9n ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1st \u00e9s berendez\u00e9seket vitt az \u0171r\u00e1llom\u00e1sra.\r\n\r\n2002 m\u00e1rcius\u00e1ban kezd\u0151d\u00f6tt el az amerikai r\u00e1csszerkezet \u00e9p\u00edt\u00e9se az STS\u2013110 k\u00fcldet\u00e9ssel, melyben a k\u00f6zponti S0 r\u00e1cselemet kapcsolt\u00e1k a Destiny modulhoz. Az S0 r\u00e1cson kapott helyet a Mobile Transporter (MT) s\u00ednaut\u00f3, amely a r\u00e1csszerkezeten hossz\u00e1ban volt k\u00e9pes haladni. Ezt k\u00f6vette j\u00faniusban az STS\u2013111 ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1s-sz\u00e1ll\u00edt\u00f3 k\u00fcldet\u00e9s, ami a robotkar b\u00e1zis\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 MBS elemet r\u00f6gz\u00edtette az MT s\u00ednaut\u00f3ra. Ezt k\u00f6vet\u0151en okt\u00f3berben az STS\u2013112 rep\u00fcl\u00e9sen az S1 r\u00e1cselemet, majd az STS\u2013113 rep\u00fcl\u00e9sen a P1 r\u00e1cselemet csatlakoztatt\u00e1k az \u00e1llom\u00e1shoz.\r\n\r\nA 2003-as \u00e9v meglehet\u0151sen gy\u00e1szos volt az amerikai \u0171rkutat\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra a Columbia \u0171rsikl\u00f3 katasztr\u00f3f\u00e1ja miatt, amely az amerikai \u0171rrep\u00fcl\u0151g\u00e9pekre kivetett rep\u00fcl\u00e9si tilalmat, k\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen a Nemzetk\u00f6zi \u0170r\u00e1llom\u00e1s \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek a megakad\u00e1s\u00e1t is maga ut\u00e1n vonta. K\u00e9t \u00e9s f\u00e9l \u00e9ven kereszt\u00fcl a szem\u00e9lyzet v\u00e1lt\u00e1s\u00e1t a Szojuz \u0171rhaj\u00f3k, az ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1s sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t a Progressz \u0171rhaj\u00f3k v\u00e9gezt\u00e9k. A szem\u00e9lyzet l\u00e9tsz\u00e1m\u00e1t h\u00e1romr\u00f3l kett\u0151re cs\u00f6kkentett\u00e9k, ez\u00e9rt a kutat\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gek is lesz\u0171k\u00fcltek.\r\n\r\nAz amerikai \u0171rrep\u00fcl\u0151g\u00e9pek rep\u00fcl\u00e9seit 2005 j\u00falius\u00e1ban kezdt\u00e9k \u00fajra a Discovery STS\u2013114 rep\u00fcl\u00e9s\u00e9vel, de \u00fajabb egy \u00e9vre halasztott\u00e1k el a k\u00f6vetkez\u0151 ind\u00edt\u00e1st a startkor lev\u00e1l\u00f3 t\u00f6rmel\u00e9kek miatt.\r\n\r\n2006 m\u00e1rcius\u00e1ban a programban r\u00e9sztvev\u0151 \u00f6t \u0171r\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g megegyezett egy \u00faj \u00e9p\u00edt\u00e9si tervben, melynek alapj\u00e1n 2010-re fejezik be az \u0171r\u00e1llom\u00e1s \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t.\r\n\r\n \r\nAz \u0171r\u00e1llom\u00e1s ideiglenes ki\u00e9p\u00edt\u00e9se 2002 december\u00e9t\u0151l, 2006 szeptember\u00e9ig, az \u00e9p\u00edt\u00e9s \u00fajraind\u00edt\u00e1s\u00e1ig.2006 j\u00falius\u00e1ban a Discovery ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1st vitt az \u0171r\u00e1llom\u00e1sra az STS\u2013121 rep\u00fcl\u00e9sen. 2006 szeptember\u00e9ben az STS\u2013115 rep\u00fcl\u00e9sen felszerelt\u00e9k a P3\/P4 elemet \u00e9s napelemt\u00e1bl\u00e1kat, ezzel t\u00f6bb \u00e9ves kihagy\u00e1s ut\u00e1n tov\u00e1bb folytat\u00f3dott az \u0171r\u00e1llom\u00e1son az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s. Az STS\u2013116 decemberben tov\u00e1bbi ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1st \u00e9s a P5 r\u00e1cselemet vitte fel, amit a P3\/P4 elemhez kapcsoltak. Ekkor aktiv\u00e1lt\u00e1k teljesen a P4 r\u00e1cselemen l\u00e9v\u0151 napelemmodult, miut\u00e1n a P6 r\u00e1cselem \u00fatban l\u00e9v\u0151 napelemt\u00e1bl\u00e1j\u00e1t n\u00e9mi neh\u00e9zs\u00e9gek \u00e1r\u00e1n \u00f6sszecsukt\u00e1k.\r\n\r\n2007 tavasz\u00e1n jutott fel az \u0171r\u00e1llom\u00e1sra a Szojuz TMA\u201310 fed\u00e9lzet\u00e9n az els\u0151 magyar, Charles Simonyi, aki \u0171rturistak\u00e9nt vett r\u00e9szt a rep\u00fcl\u00e9sen. Simonyi t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a magyar fejleszt\u00e9s\u0171 Pille d\u00f3zism\u00e9r\u0151vel is v\u00e9gzett m\u00e9r\u00e9seket, valamint r\u00e1di\u00f3kapcsolatot l\u00e9tes\u00edtett magyar r\u00e1di\u00f3amat\u0151r\u00f6kkel.\r\n\r\nA r\u00e1csszerkezet \u00e9p\u00edt\u00e9se j\u00faniusban az STS\u2013117 rep\u00fcl\u00e9ssel folytat\u00f3dott, amely az S3\/S4elemeket kapcsolta az \u0171r\u00e1llom\u00e1shoz. Az augusztusi STS\u2013118 k\u00fcldet\u00e9s az ESP\u20133 k\u00fcls\u0151 t\u00e1rol\u00f3platformot \u00e9s az S5 r\u00e1cselemet vitte fel. Az S5 r\u00e1cselemet az S4-hez kapcsolt\u00e1k. Az \u00fajonnan felvitt napelemmodullal a P6 r\u00e1cselem m\u00e1sik napelemt\u00e1bl\u00e1j\u00e1nak \u00e9s k\u00e9t ideiglenes h\u0171t\u0151radi\u00e1tor\u00e1nak \u00f6sszecsuk\u00e1sa ut\u00e1n az \u0171r\u00e1llom\u00e1s elektromos \u00e9s h\u0151szab\u00e1lyoz\u00f3 rendszerei m\u00e1r a v\u00e9gleges konfigur\u00e1ci\u00f3ban kezdtek m\u0171k\u00f6dni. A minden eddigin\u00e9l nagyobb \u0171rbeli elektromos rendszer aktiv\u00e1l\u00e1sa t\u00e1pell\u00e1t\u00e1si probl\u00e9m\u00e1kat okozott az \u0171r\u00e1llom\u00e1s k\u00f6zponti sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pein\u00e9l, amit a f\u00f6ldi ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel siker\u00fclt felder\u00edteni \u00e9s \u00e1thidalni. Okt\u00f3berben hagyt\u00e1k j\u00f3v\u00e1 az \u0171r\u00e1llom\u00e1s v\u00e9gleges ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek m\u00f3dos\u00edtott terv\u00e9t. Az MLM modult elhalasztott\u00e1k. Az utols\u00f3 napelemmodul ind\u00edt\u00e1s\u00e1t az eur\u00f3pai \u00e9s a jap\u00e1n kutat\u00f3modulok ind\u00edt\u00e1sa ut\u00e1nra tett\u00e9k. Az MRM\u20132 modult el\u0151rehozt\u00e1k 2009-re. Az MRM-1 modul \u00e9s a Tranquility modul helyet cser\u00e9lt a ki\u00e9p\u00edt\u00e9si sorrendben. Ugyanezen h\u00f3nap v\u00e9g\u00e9n az \u0171r\u00e1llom\u00e1s lakhat\u00f3 r\u00e9sz\u00e9nek b\u0151v\u00edt\u00e9se hat\u00e9ves sz\u00fcnet ut\u00e1n indult \u00fajra. Az STS\u2013120 k\u00fcldet\u00e9sen a Harmony n\u00e9vre keresztelt m\u00e1sodik csom\u00f3ponti modult el\u0151sz\u00f6r a Unity modulhoz, majd az \u0171rrep\u00fcl\u0151 t\u00e1voz\u00e1sa ut\u00e1n v\u00e9gleges hely\u00e9re, a Destiny modulhoz kapcsolt\u00e1k. A P6 r\u00e1cselemet a Z1 r\u00e1cselemr\u0151l v\u00e9gleges hely\u00e9re, a P5 r\u00e1cselemre helyezt\u00e9k \u00e1t, majd sikeresen megjav\u00edtott\u00e1k az \u00fajranyit\u00e1s k\u00f6zben beszakadt egyik napelemt\u00e1bl\u00e1j\u00e1t. Ezzel az amerikai r\u00e9sz alapjai k\u00e9szen \u00e1lltak a tov\u00e1bbi kutat\u00f3modulok fogad\u00e1s\u00e1ra.\r\n\r\n \r\nAz \u0171r\u00e1llom\u00e1s 2008-as ki\u00e9p\u00edt\u00e9se2008 febru\u00e1rj\u00e1ban az STS\u2013122 k\u00fcldet\u00e9s vitte fel az eur\u00f3pai Columbus kutat\u00f3modult. Ezt k\u00f6vette m\u00e1rciusban az STS\u2013123, ami a jap\u00e1n Kibo egys\u00e9g els\u0151 elem\u00e9t, a rakt\u00e1rmodult (JLP), \u00e9s a kanadai DEXTRE robotkar-manipul\u00e1tort kapcsolta az \u00e1llom\u00e1shoz. \u00c1prilis harmadik\u00e1n majdnem egy h\u00f3napos tesztrep\u00fcl\u00e9s ut\u00e1n a Jules Verne n\u00e9vre keresztelt els\u0151 ATV tehersz\u00e1ll\u00edt\u00f3 \u0171rhaj\u00f3 kapcsol\u00f3dott az \u0171r\u00e1llom\u00e1s Zvezda modulj\u00e1hoz. A Kibo egys\u00e9g m\u00e1sodik elem\u00e9t, a nagy kutat\u00f3modult (JPM) \u00e9s annak saj\u00e1t robotkarj\u00e1t (RMS) j\u00faniusban az STS\u2013124 rep\u00fcl\u00e9sen csatlakoztatt\u00e1k. Novemberben az STS-126 k\u00fcldet\u00e9sen ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1st \u00e9s a szem\u00e9lyzet b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges \u00e9letfenntart\u00f3 berendez\u00e9seket sz\u00e1ll\u00edtottak az \u0171r\u00e1llom\u00e1sra, valamint sikeres jav\u00edt\u00e1sokat v\u00e9geztek a 2007 v\u00e9g\u00e9n meghib\u00e1sodott els\u0151dleges napelemforgat\u00f3 egys\u00e9gen.\r\n\r\n2009 m\u00e1rcius\u00e1ban az STS-119 rep\u00fcl\u00e9sen szerelt\u00e9k fel az S6 r\u00e1cselemet az \u0171r\u00e1llom\u00e1s utols\u00f3 napelemmodulj\u00e1val. J\u00faliusban sz STS\u2013127 a k\u00fcls\u0151 k\u00eds\u00e9rleti platform felszerel\u00e9s\u00e9vel fejezte be a jap\u00e1n Kibo egys\u00e9g ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. Augusztusban az STS-128 ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1st \u00e9s kutat\u00f3eszk\u00f6z\u00f6ket sz\u00e1ll\u00edtott. Szeptemberben az \u0171r\u00e1llom\u00e1s robotkarj\u00e1val sikeresen csatlakoztatt\u00e1k az els\u0151 HTV teher\u0171rhaj\u00f3t Novemberben Szojuz hordoz\u00f3rak\u00e9t\u00e1val ind\u00edtott\u00e1k a Poiszk kutat\u00f3 \u00e9s zsilipmodult amely a Zvezda modulhoz kapcsol\u00f3dott.\r\n\r\nAz \u0171r\u00e1llom\u00e1s fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez a jelenlegi tervek szerint \u00f6sszesen 41 ind\u00edt\u00e1s lesz sz\u00fcks\u00e9ges. A 41 ind\u00edt\u00e1sb\u00f3l 36 \u0171rrep\u00fcl\u0151 k\u00fcldet\u00e9s, a t\u00f6bbi 5 pedig orosz rak\u00e9taind\u00edt\u00e1s. 2009 szeptemberig az \u0171r\u00e1llom\u00e1shoz 32 alkalommal kapcsol\u00f3dott \u0171rrep\u00fcl\u0151, tov\u00e1bb\u00e1 21 Szojuz \u0171rhaj\u00f3, 36 Progressz teher\u0171rhaj\u00f3 egy ATV teher\u0171rhaj\u00f3 \u00e9s egy HTV teher\u0171rhaj\u00f3.\r\n\r\n Fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\r\n \r\nA Nemzetk\u00f6zi \u0170r\u00e1llom\u00e1s fel\u00e9p\u00edt\u00e9se a befejez\u00e9s ut\u00e1n.(A jelenlegi tervek szerint)Az \u0171r\u00e1llom\u00e1s egym\u00e1shoz kapcsolt hermetikus (lakhat\u00f3) modulokb\u00f3l \u00e9s a hozz\u00e1juk kapcsolt r\u00e1csszerkezetb\u0151l \u00e1ll.\r\n\r\nA jelenlegi tervek szerint a Nemzetk\u00f6zi \u0170r\u00e1llom\u00e1snak 2010-ig a k\u00f6vetkez\u0151, l\u00e9gnyom\u00e1s alatt l\u00e9v\u0151 moduljai lesznek: Zarja, Zvezda, Destiny, Unity, Harmony, Tranquility, Columbus, Kibo ELM, Kibo-PM, Razvityije, tov\u00e1bb\u00e1 a Quest, Pirsz \u00e9s Poiszk zsilipmodulok, periodikusan a MPLM logisztikai modul, a Progressz, az ATV \u00e9s a HTV teher\u0171rhaj\u00f3k, valamint k\u00e9t-k\u00e9t Szojuz \u0171rhaj\u00f3. Ezekhez csatlakozik legkor\u00e1bban 2011-ben az orosz MLM modul az el\u0151tte lev\u00e1lasztott Pirsz modul hely\u00e9re.\r\n\r\nAz \u00e9p\u00edt\u00e9s befejez\u00e9sekor az ISS hermetikus t\u00e9rfogata 600 m3 lesz, t\u00f6mege 400 tonna, energiatermel\u00e9se 110 kW, teljes hossza 108,4 m\u00e9ter, a modulok hossza 74 m\u00e9ter \u00e9s hat f\u0151s szem\u00e9lyzet dolgozhat majd rajta.\r\n\r\n Energiaell\u00e1t\u00e1s \r\n\r\nAz ISS energiaforr\u00e1sa a Nap: a napf\u00e9nyt napelemt\u00e1bl\u00e1kat haszn\u00e1lva alak\u00edtja \u00e1t elektromos \u00e1ramm\u00e1. Az STS-97 2000. decemberi rep\u00fcl\u00e9se el\u0151tt az egyetlen energiaforr\u00e1sa a Zarja \u00e9s a Zvezda modulra felszerelt orosz napelemt\u00e1bl\u00e1k voltak. Mivel az \u0171r\u00e1llom\u00e1s 92 percenk\u00e9nt megker\u00fcli a F\u00f6ldet, ez\u00e9rt az \u00e9v legnagyobb r\u00e9sz\u00e9ben a kering\u00e9si id\u0151 kb. fel\u00e9t f\u00f6ld\u00e1rny\u00e9kban t\u00f6lti. Az \u00e1rny\u00e9kban t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151 alatt az energiaell\u00e1t\u00e1st akkumul\u00e1torok biztos\u00edtj\u00e1k, amiket a napelemek folyamatosan felt\u00f6ltve tartanak.\r\n\r\nAz orosz modulok napelemt\u00e1bl\u00e1i 32 Volt fesz\u00fclts\u00e9get \u00e1ll\u00edtanak el\u0151, az energiat\u00e1rol\u00e1st nikkel-kadmium akkumul\u00e1torok v\u00e9gzik. A Zvezda modulban 8 db, a Zarja modulban 6 db akkumul\u00e1tor tal\u00e1lhat\u00f3 a modulok bels\u0151 ter\u00e9ben. Ezt alak\u00edtj\u00e1k 28 Voltos felhaszn\u00e1l\u00f3i fesz\u00fclts\u00e9gre. Az energi\u00e1t a Zarja modulban tal\u00e1lhat\u00f3 \u00e1ram\u00e1talak\u00edt\u00f3k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel osztj\u00e1k meg az \u00e1llom\u00e1s k\u00e9t r\u00e9szlege k\u00f6z\u00f6tt. Ez fontos az\u00f3ta, hogy t\u00f6r\u00f6lt\u00e9k az orosz SPP egys\u00e9get. A Zarja modul napelemeinek \u00f6sszecsuk\u00e1sa \u00f3ta az orosz r\u00e9szleg f\u00fcgg az amerikai napelemekt\u0151l \u00e9s energiaell\u00e1t\u00e1st\u00f3l.\r\n\r\nAz amerikai napelemt\u00e1bl\u00e1k a r\u00e1csszerkezeten vannak elhelyezve. Az S4, P4, P6 \u00e9s S6 r\u00e1cselemek mindegyike egy napelemmodult hordoz. A napelemmodulokat hordoz\u00f3 r\u00e1cselemeket az S3-S4 \u00e9s a P3-P4 r\u00e1cselemek csatlakoz\u00e1s\u00e1t biztos\u00edt\u00f3 els\u0151dleges forgat\u00f3egys\u00e9gek (SARJ) ford\u00edtj\u00e1k folyamatosan a Nap fel\u00e9. Minden napelemmodulhoz k\u00e9t napelemsz\u00e1rny tartozik, sz\u00e1rnyank\u00e9nt k\u00e9t napelemt\u00e1bl\u00e1val. A napelemsz\u00e1rnyak 130 \u00e9s 180 Volt k\u00f6z\u00f6tti fesz\u00fclts\u00e9get \u00e1ll\u00edtanak el\u0151. A fesz\u00fclts\u00e9get stabiliz\u00e1lj\u00e1k 160 Volton, \u00e9s sz\u00e9tosztj\u00e1k az akkumul\u00e1torok \u00e9s a fogyaszt\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt. Minden napelemsz\u00e1rnyhoz 6 db nikkel-hidrog\u00e9n akkumul\u00e1tor tartozik. Minden akkumul\u00e1tor 38 db nikkel-hidrog\u00e9n cell\u00e1t tartalmaz. Az akkumul\u00e1torok kettes csoportokban vannak elhelyezve, minden csoportnak van egy t\u00f6lt\u00e9svez\u00e9rl\u0151 egys\u00e9ge (BCDU), ami a k\u00f6zponti eloszt\u00f3hoz (DCSU) csatlakozik. Innen kapja az \u00e1ramot a napelemsz\u00e1rny forgat\u00f3egys\u00e9ge (BGA) \u00e9s a napelemmodul h\u0171t\u0151rendszere. Ez az els\u0151dleges energiaell\u00e1t\u00f3 rendszer. Az akkumul\u00e1torok tervezett \u00e9lettartama kb. 7 \u00e9v vagy 40 000 felt\u00f6lt\u00e9si ciklus. Az akkumul\u00e1torok a DEXTRE robotkarral vagy \u0171rs\u00e9t\u00e1n cser\u00e9lhet\u0151ek. Az els\u0151dleges rendszer k\u00f6zponti eloszt\u00f3j\u00e1hoz csatlakozik az \u00e1ram\u00e1talak\u00edt\u00f3 egys\u00e9g, ami a 160 Voltos fesz\u00fclts\u00e9get 124 Voltra alak\u00edtja \u00e1t \u00e9s tov\u00e1bb\u00edtja az \u0171r\u00e1llom\u00e1s t\u00f6bbi fogyaszt\u00f3ja fel\u00e9. Ezek alkotj\u00e1k a m\u00e1sodlagos energiaell\u00e1t\u00f3 rendszert. A m\u00e1sodlagos rendszer k\u00f6zpontja a Destiny modulban tal\u00e1lhat\u00f3, az elektromos energi\u00e1t innen tov\u00e1bb\u00edtj\u00e1k a t\u00f6bbi lakhat\u00f3 modulnak. Minden modul rendelkezik saj\u00e1t kapcsol\u00f3szekr\u00e9nnyel a szabv\u00e1nyos szekr\u00e9nyhelyek ell\u00e1t\u00e1s\u00e1hoz. A sz\u00fcks\u00e9ges kisebb fesz\u00fclts\u00e9gekre \u00e1talak\u00edt\u00e1s m\u00e1r a modulokon bel\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nik. A szekr\u00e9nyhelyek elektromos k\u00e1belez\u00e9s\u00e9t a benne elhelyezett eszk\u00f6zh\u00f6z igaz\u00edtj\u00e1k. A legt\u00f6bb szekr\u00e9nyhez egy 3 kW-os f\u0151vezet\u00e9k \u00e9s egy 1,5 kW-os tartal\u00e9k vezet\u00e9k van ki\u00e9p\u00edtve. A nagy fogyaszt\u00e1s\u00fa berendez\u00e9seket tartalmaz\u00f3 szekr\u00e9nyeknek egy 6 kW-os f\u0151vezet\u00e9k \u00e9s egy 3 kW-os tartal\u00e9k vezet\u00e9k van ki\u00e9p\u00edtve, a kutat\u00f3modulonk\u00e9nt maximum 3 db nagy teljes\u00edtm\u00e9ny\u0171 berendez\u00e9shez k\u00e9t 6 kW-os vezet\u00e9k van ki\u00e9p\u00edtve. \r\n\r\n \u00c9letfenntart\u00f3 rendszer\r\n \r\n\r\nAz \u0171r\u00e1llom\u00e1s lakhat\u00f3 r\u00e9sz\u00e9ben a F\u00f6ldi l\u00e9gk\u00f6rnek megfelel\u0151 \u00f6sszet\u00e9tel\u0171 \u00e9s nyom\u00e1s\u00fa l\u00e9gk\u00f6r van. A nitrog\u00e9nt nagynyom\u00e1s\u00fa tart\u00e1lyokban sz\u00e1ll\u00edtj\u00e1k az \u0171r\u00e1llom\u00e1sra.\r\n\r\nAz oxig\u00e9n el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l az orosz Zvezda modul Elektron \u00e9s az amerikai Destiny modul OGS berendez\u00e9se gondoskodik. A k\u00e9t berendez\u00e9s v\u00edz elektrol\u00edzis\u00e9vel \u00e1ll\u00edt el\u0151 oxig\u00e9nt \u00e9s hidrog\u00e9nt, a hidrog\u00e9nt kiengedik az \u0171rbe. Egy \u0171rhaj\u00f3s egynapi oxig\u00e9nsz\u00fcks\u00e9glete kb. 1 kg v\u00edz elbont\u00e1s\u00e1val biztos\u00edthat\u00f3. Tov\u00e1bbi tartal\u00e9kk\u00e9nt szolg\u00e1lnak az orosz r\u00e9szegys\u00e9g szil\u00e1rd t\u00fczel\u0151anyag\u00fa oxig\u00e9nfejleszt\u0151 \"gyerty\u00e1i\", melyek h\u00e1rom f\u0151 r\u00e9sz\u00e9re k\u00e9t h\u00f3napig k\u00e9pesek oxig\u00e9nt termelni. A \"gyerty\u00e1k\" szil\u00e1rd t\u00fczel\u0151anyagot, oxid\u00e1l\u00f3anyagot \u00e9s egy h\u0151 hat\u00e1s\u00e1ra oxig\u00e9nre boml\u00f3 vegy\u00fcletet tartalmaznak. \u00c9get\u00e9s\u00fcket az erre szolg\u00e1l\u00f3 speci\u00e1lis tart\u00e1lyokban v\u00e9gzik. Tov\u00e1bbi tartal\u00e9kk\u00e9nt szolg\u00e1lhatnak az amerikai Quest zsilipmodul \u00e9s az orosz Pirsz zsilipmodul nagynyom\u00e1s\u00fa oxig\u00e9ntart\u00e1lyai, melyek k\u00fcl\u00f6n k\u00fcl\u00f6n is t\u00f6bb napra elegend\u0151ek.\r\n\r\nAz \u0171rhaj\u00f3sok \u00e1ltal termelt sz\u00e9n-dioxid kivon\u00e1s\u00e1r\u00f3l az orosz Vozduh \u00e9s az amerikai CDRA berendez\u00e9s gondoskodik. Mindk\u00e9t berendez\u00e9s molekul\u00e1ris sz\u0171r\u0151vel sz\u0171ri ki a leveg\u0151b\u0151l a sz\u00e9n-dioxidot, amit azut\u00e1n az \u0171rbe enged ki. Ekkor a sz\u0171r\u0151ik is regener\u00e1l\u00f3dnak. Tartal\u00e9kk\u00e9nt az orosz r\u00e9szegys\u00e9g l\u00edtium-hidroxid sz\u0171r\u0151i szolg\u00e1lnak, ezek nem regener\u00e1lhat\u00f3ak. Az emberi test \u00e1ltal termelt kb. 400 f\u00e9le egy\u00e9b vegy\u00fcletet akt\u00edv szenet tartalmaz\u00f3 sz\u0171r\u0151kkel vonj\u00e1k ki az \u00e1llom\u00e1s leveg\u0151j\u00e9b\u0151l. Az \u0171rhaj\u00f3sok \u00e1ltal kil\u00e9legzett v\u00edzp\u00e1r\u00e1t az orosz Priboj \u00e9s az amerikai CCAA berendez\u00e9sek v\u00e1lasztj\u00e1k ki a leveg\u0151b\u0151l. Az \u00edgy nyert vizet tiszt\u00edt\u00e1s ut\u00e1n visszat\u00e1pl\u00e1lj\u00e1k a v\u00edzell\u00e1t\u00f3 rendszerbe.\r\n\r\nA regener\u00e1lt leveg\u0151t a be\u00e1ll\u00edtott h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletre h\u0171tik vagy f\u0171tik. A s\u00falytalans\u00e1gban a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet egyenletesen tart\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a kil\u00e9legzett sz\u00e9n-dioxid elvezet\u00e9s\u00e9re az \u0171r\u00e1llom\u00e1smodulokban a leveg\u0151t folyamatosan ventil\u00e1torokkal keringetik.\r\n\r\nA tiszta vizet z\u00e1rt tart\u00e1lyokban sz\u00e1ll\u00edtj\u00e1k az \u0171r\u00e1llom\u00e1sra. Az emberi fogyaszt\u00e1sra sz\u00e1nt v\u00edzbe a f\u00f6ldi iv\u00f3vizeknek megfelel\u0151 \u00f6sszet\u00e9telben \u00e1sv\u00e1nyi anyagokat adagolnak. 2008 november\u00e9ben helyezt\u00e9k \u00fczembe az amerikai WRS (Water Recovery System) egys\u00e9get, amely az \u0171r\u00e1llom\u00e1s l\u00e9gk\u00f6r\u00e9b\u0151l kivont v\u00edzp\u00e1r\u00e1b\u00f3l \u00e9s az \u0171rhaj\u00f3sok \u00e1ltal termelt vizeletb\u0151l desztill\u00e1l\u00e1ssal \u00e9s sz\u0171r\u00e9ssel \u00e1ll\u00edt el\u0151 tiszta vizet.\r\n\r\nK\u00e9t WC tal\u00e1lhat\u00f3 az \u0171r\u00e1llom\u00e1son, az egyik az orosz Zvezda modulban, a m\u00e1sik az amerikai Destiny modulban. A keletkez\u0151 szil\u00e1rd \u00e9s foly\u00e9kony hullad\u00e9kot k\u00fcl\u00f6n z\u00e1rt tart\u00e1lyokba gy\u0171jtik.\r\n\r\nAz \u0171r\u00e1llom\u00e1son keletkezett mindenfajta hullad\u00e9kot a teher\u0171rhaj\u00f3k \u00e9s az \u0171rrep\u00fcl\u0151k sz\u00e1ll\u00edtj\u00e1k el.\r\n\r\nA t\u0171zjelz\u0151 \u00e9s t\u0171zolt\u00f3rendszert a minden modulban megtal\u00e1lhat\u00f3 f\u00fcst\u00e9rz\u00e9kel\u0151k, hordozhat\u00f3 t\u0171zolt\u00f3k\u00e9sz\u00fcl\u00e9kek \u00e9s a hozz\u00e1juk tartoz\u00f3 oxig\u00e9nmaszkok alkotj\u00e1k. A t\u0171zolt\u00f3palackok t\u00f6ltete az amerikai r\u00e9szben sz\u00e9n-dioxid g\u00e1z, az orosz r\u00e9szben nitrog\u00e9nnel felt\u00f6lt\u00f6tt t\u0171zolt\u00f3hab.\r\n\r\n Orient\u00e1ci\u00f3 \r\n\r\nIr\u00e1nybe\u00e1ll\u00edt\u00e1sra k\u00e9t rendszer \u00e1ll rendelkez\u00e9sre. Az egyik rendszert a Z1 r\u00e1cselemen elhelyezett 4db ir\u00e1nybe\u00e1ll\u00edt\u00f3 giroszk\u00f3p, a m\u00e1sik a Zvezda modul man\u0151verez\u0151 f\u00fav\u00f3k\u00e1i alkotj\u00e1k. Az ir\u00e1nybe\u00e1ll\u00edt\u00f3 giroszk\u00f3p egy 110 kg-os, 6000 ford\/perc sebess\u00e9ggel forg\u00f3 lendker\u00e9kb\u0151l \u00e1ll, amit k\u00e9t tengely ment\u00e9n elford\u00edthat\u00f3 keretben helyeztek el.\r\n\r\nAz \u0171r\u00e1llom\u00e1s ir\u00e1ny\u00e1t \u00fagy \u00e1ll\u00edtj\u00e1k be, hogy a napelemek mindig a Nap fel\u00e9 ford\u00edthat\u00f3ak legyenek \u00e9s a lakhat\u00f3 moduloknak mindig ugyanaz az oldala n\u00e9zzen a F\u00f6ld fel\u00e9. \r\n\r\n P\u00e1lyamagass\u00e1g \r\n\r\nAz \u0171r\u00e1llom\u00e1s p\u00e1lyamagass\u00e1ga f\u00f6ldfelsz\u00edn feletti 278 km \u00e9s 460 km k\u00f6z\u00f6tt szab\u00e1lyozhat\u00f3, az \u0171r\u00e1llom\u00e1s eddigi t\u00f6rt\u00e9nete sor\u00e1n ez 330 km \u00e9s 420 km k\u00f6z\u00f6tt volt. Szojuz dokkol\u00e1s maximum 425 km-es magass\u00e1gban lehets\u00e9ges. Az \u0171r\u00e1llom\u00e1s a l\u00e9gk\u00f6ri f\u00e9kez\u0151d\u00e9s \u00e9s a gravit\u00e1ci\u00f3 miatt havonta kb. 2,5 km-t vesz\u00edt a magass\u00e1g\u00e1b\u00f3l, ez\u00e9rt a p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t rendszeresen megemelik. A p\u00e1lyamagass\u00e1g emel\u00e9shez az \u0171r\u00e1llom\u00e1st menetir\u00e1nyban kell gyors\u00edtani, a k\u00e9t hajt\u00f3m\u0171ind\u00edt\u00e1ssal v\u00e9gzett gyors\u00edt\u00e1shoz haszn\u00e1lhat\u00f3 a Zvezda modul k\u00e9t f\u0151hajt\u00f3m\u0171ve, az \u0171r\u00e1llom\u00e1shoz kapcsolt Progressz teher\u0171rhaj\u00f3k, az ATV teher\u0171rhaj\u00f3 \u00e9s az \u0171rrep\u00fcl\u0151g\u00e9p hajt\u00f3m\u0171vei is. 400 km-felett a l\u00e9gellen\u00e1ll\u00e1s kisebb, viszont az \u0171rhaj\u00f3k \u00e1ltal sz\u00e1ll\u00edthat\u00f3 teher is cs\u00f6kken, ez\u00e9rt dokkol\u00e1sok el\u0151tt az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s hagyja az \u0171r\u00e1llom\u00e1s p\u00e1lymagass\u00e1g\u00e1t cs\u00f6kkenni.\r\n\r\n Id\u0151z\u00f3na \r\n\r\nAz ISS-en az egyezm\u00e9nyes koordin\u00e1lt vil\u00e1gid\u0151t (UTC) haszn\u00e1lj\u00e1k. Az \u0171r\u00e1llom\u00e1son naponta 16 alkalommal van napfelkelte, illetve napnyugta. Az UTC szerinti \u00e9jszakai \u00f3r\u00e1kban az \u0171r\u00e1llom\u00e1s ablakait lez\u00e1rj\u00e1k. A leg\u00e9nys\u00e9g rendszerint reggel 7:00-kor kel fel, \u00e9s megkezdi az \u00e1ltal\u00e1ban 10 \u00f3r\u00e1s munkanapot. Amikor egy amerikai \u0171rrep\u00fcl\u0151g\u00e9p \u00e9rkezik az \u0171r\u00e1llom\u00e1shoz, akkor az ISS-en hozz\u00e1igazodnak az \u0171rrep\u00fcl\u0151g\u00e9p relat\u00edv id\u0151z\u00f3n\u00e1j\u00e1hoz, az \u00fan. Mission Elapsed Time nev\u0171 id\u0151m\u00e9r\u00e9si form\u00e1hoz (magyarul k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl annyit tesz: \u201ea k\u00fcldet\u00e9s sor\u00e1n eltelt id\u0151\u201d). Ez egy olyan \u201eid\u0151z\u00f3na\u201d, aminek 0. pillanata az \u0171rrep\u00fcl\u0151g\u00e9p felsz\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak id\u0151pontj\u00e1t jelenti, minden tov\u00e1bbi id\u0151pontot ehhez k\u00e9pest m\u00e9rnek. Egy-egy k\u00fcldet\u00e9s alkalm\u00e1val az ISS fed\u00e9lzet\u00e9n k\u00e9t \u00f3r\u00e1t \u00e1ll\u00edtanak be: az egyik az UTC szerinti, a m\u00e1sik pedig a MET szerinti id\u0151t mutatja\r\n\r\nA NASA 2004-ben meghirdetett programja szerint 2016-ig tervezte az \u0171r\u00e1llom\u00e1s fenntart\u00e1s\u00e1t. A NASA jelenlegi c\u00e9lja az \u0171r\u00e1llom\u00e1s \u00fczemeltet\u00e9s\u00e9nek 2020-ig t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kiterjeszt\u00e9se. Az amerikai \u00e9s az orosz f\u00e9l k\u00f6z\u00f6tt 2007-ben megk\u00f6t\u00f6tt szerz\u0151d\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben a NASA 2011-ig fizet az orosz f\u00e9lnek a Szojuz \u00e9s Progressz \u0171rhaj\u00f3kkal v\u00e9gzett szem\u00e9ly- \u00e9s tehersz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e9rt. A szerz\u0151d\u00e9st 2009-ben m\u00f3dos\u00edtott\u00e1k, a Szojuz \u0171rhaj\u00f3kkal v\u00e9gzett szem\u00e9lysz\u00e1ll\u00edt\u00e1st 2013 tavasz\u00e1ig kiterjesztett\u00e9k. Jelenleg folyamatban van a szerz\u0151d\u00e9s kiterjeszt\u00e9se 2014-ig.\r\n\r\nTov\u00e1bbi lehet\u0151s\u00e9gk\u00e9nt a NASA k\u00e9t mag\u00e1nv\u00e1llalatot b\u00edzott meg a F\u00f6ld k\u00f6r\u00fcli p\u00e1ly\u00e1ra \u00e9s a Nemzetk\u00f6zi \u0170r\u00e1llom\u00e1shoz t\u00f6rt\u00e9n\u0151 tehersz\u00e1ll\u00edt\u00e1s a jelenlegin\u00e9l olcs\u00f3bb m\u00f3dozatainak kifejleszt\u00e9s\u00e9re, a Commercial Orbital Transportation Services (COTS) - magyarul \u201ekereskedelmi orbit\u00e1lis sz\u00e1ll\u00edt\u00f3 szolg\u00e1ltat\u00e1sok\u201d - program keretein bel\u00fcl. A tervezett sz\u00e1ll\u00edt\u00e1sokra a Commercial Resupply Services (CRS) - magyarul \u201ekereskedelmi ell\u00e1t\u00f3 szolg\u00e1ltat\u00e1sok\u201d - programban 2015-ig 3,5 milli\u00e1rd doll\u00e1rt sz\u00e1n a NASA.\r\n\r\nAz orosz f\u00e9l 2020-ig tervezi az \u0171r\u00e1llom\u00e1s saj\u00e1t szegmens\u00e9nek \u00fczemeltet\u00e9s\u00e9t, tov\u00e1bb\u00e1 jelenleg vizsg\u00e1lja az orosz szegmens egyes elemeinek \u00f6n\u00e1ll\u00f3 rep\u00fcl\u00e9sre alkalmass\u00e1 t\u00e9tel\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, tov\u00e1bbi modulok hozz\u00e1ad\u00e1s\u00e1val.\r\n\r\nAz RKK Enyergija v\u00e1llalat \u00e1ltal javasolt h\u00e1rom tov\u00e1bbi modul:\r\n\r\nUM csom\u00f3ponti modul (2013)\r\nSPM-1 energiaell\u00e1t\u00f3 \u00e9s kutat\u00f3modul (2014)\r\nSPM-2 energiaell\u00e1t\u00f3 \u00e9s kutat\u00f3modul (2015)\r\nAz ESA is vizsg\u00e1lja az \u0171r\u00e1llom\u00e1s \u00e9lettartam\u00e1nak kiterjeszthet\u0151s\u00e9g\u00e9t 2016 ut\u00e1n 2020-ig.  A Columbus modul \u00fczemben tart\u00e1s\u00e1hoz viszont az amerikai szegmens fenntart\u00e1sa sz\u00fcks\u00e9ges. Az \u0171r\u00e1llom\u00e1s jap\u00e1n egys\u00e9ge szint\u00e9n nem \u00fczemeltethet\u0151 az amerikai szegmens n\u00e9lk\u00fcl.\r\n\r\nA program v\u00e9gezt\u00e9vel az \u0171r\u00e1llom\u00e1st a Mir \u0171r\u00e1llom\u00e1shoz hasonl\u00f3an ir\u00e1ny\u00edtottan megsemmis\u00edtik.\r\n\r\n Tov\u00e1bbi tervezett vagy javasolt \u0171rhaj\u00f3k\r\n\r\nOrion: A NASA Constellation programj\u00e1ban tervezett \u0171rhaj\u00f3, ami a tervek szerint maximum n\u00e9gy f\u0151t lehet k\u00e9pes az \u0171r\u00e1llom\u00e1shoz sz\u00e1ll\u00edtani \u00e9s ment\u0151\u0171rhaj\u00f3k\u00e9nt is szolg\u00e1lhat. A Constellation program t\u00f6rl\u00e9se miatt j\u00f6v\u0151je bizonytalan.\r\nDragon: A SpaceX v\u00e1llalat \u00e9p\u00edti a COTS programban a Falcon 9 hordoz\u00f3rak\u00e9t\u00e1val egy\u00fctt. A hermetikus rakter\u0171 teher\u0171rhaj\u00f3 a tervek szerint maximum 2,5 t terhet juttathat fel az \u0171r\u00e1llom\u00e1sra \u00e9s ugyanennyi terhet juttathat vissza a F\u00f6ldre.\r\nA hordoz\u00f3rak\u00e9ta \u00e9s a teher\u0171rhaj\u00f3 legels\u0151 demonstr\u00e1ci\u00f3ira 2010-ben ker\u00fclhet sor.\r\n\r\n\r\nCygnus: Az Orbital Sciences Corporation \u00e9p\u00edti a COTS programban a Taurus II hordoz\u00f3rak\u00e9t\u00e1val egy\u00fctt. A teher\u0171rhaj\u00f3 felszerelhet\u0151 k\u00fcls\u0151, vagy hermetikus rakt\u00e9rrel is. Az \u0171reszk\u00f6z a tervek szerint 2,5 t terhet juttathat fel az \u0171r\u00e1llom\u00e1sra.\r\nA hordoz\u00f3rak\u00e9ta \u00e9s a teher\u0171rhaj\u00f3 legels\u0151 demonstr\u00e1ci\u00f3ira 2011-ben ker\u00fclhet sor.\r\n\r\nPPTSZ: Az Orosz \u0171r\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g \u00e1ltal tervezett hatf\u0151s 12 tonn\u00e1s \u0171rhaj\u00f3 szem\u00e9ly- \u00e9s tehersz\u00e1ll\u00edt\u00f3 v\u00e1ltozatai v\u00e1lthatj\u00e1k fel a Szojuz \u00e9s a Progressz \u0171rhaj\u00f3kat, leghamarabb 2018-t\u00f3l.\r\n","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/9\/6\/_\/96108_298860_2.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"96108"}