{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Csillagok pusztul\u00e1sa","author_name":"nagi18","author_url":"http:\/\/network.hu\/nagi18","html":"&lt;object width=&quot;424&quot; height=&quot;345&quot;&gt;&lt;param name=&quot;movie&quot; value=&quot;http:\/\/vilagur.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=74094&amp;amp;pvol=40&amp;amp;plang=hu&amp;amp;host=http:\/\/vilagur.network.hu&quot; \/&gt;&lt;param name=&quot;allowscriptaccess&quot; value=&quot;always&quot; \/&gt;&lt;param name=&quot;allowfullscreen&quot; value=&quot;true&quot; \/&gt;&lt;embed src=&quot;http:\/\/vilagur.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=74094&amp;amp;pvol=40&amp;amp;plang=hu&amp;amp;host=http:\/\/vilagur.network.hu&quot; width=&quot;424&quot; height=&quot;345&quot; allowscriptaccess=&quot;always&quot; allowfullscreen=&quot;true&quot; \/&gt;&lt;\/object&gt;","width":424,"height":345,"description":"Crab szupernova robban\u00e1s A szupern\u00f3va a Napn\u00e1l nagyobb t\u00f6meg\u0171 csillag v\u00e9gs\u0151 nagy robban\u00e1sa, mely sor\u00e1n a csillag f\u00e9nye (k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl egy \u00e9ven kereszt\u00fcl) egy galaxis teljes f\u00e9ny\u00e9vel vetekszik. (\u201eNova\u201d latinul \u201e\u00faj\u201d). A \u201eszuper\u201d a kev\u00e9sb\u00e9 f\u00e9nyes n\u00f3v\u00e1kt\u00f3l val\u00f3 megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9sre szolg\u00e1l, melyek m\u00e1s okb\u00f3l f\u00e9nyesednek ki.\r\n\r\nA szupern\u00f3va-robban\u00e1s sor\u00e1n a csillag ledobja a k\u00fcls\u0151 r\u00e9teg\u00e9t, mely a k\u00f6rnyezet\u00e9t hidrog\u00e9nnel, h\u00e9liummal \u00e9s nehezebb elemekkel tel\u00edti. A kidobott anyag \u00e1ltal\u00e1ban g\u00f6mb alakban t\u00e1gul, mik\u00f6zben egyre ritk\u00e1bb lesz. Ha a szupern\u00f3va-robban\u00e1s k\u00f6zeli por vagy g\u00e1zk\u00f6d\u00f6t nyom \u00f6ssze, ott megind\u00edthatja \u00fajabb csillagok kialakul\u00e1s\u00e1t, \u00e9s nehezebb elemekkel szennyezheti azt a k\u00f6d\u00f6t. A Napban \u00e9s F\u00f6ld\u00fcnk\u00f6n tal\u00e1lhat\u00f3 l\u00edtiumn\u00e1l nehezebb elemek (arany, ur\u00e1n\u2026) annak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151ek, hogy a Naprendszer keletkez\u00e9sekor a k\u00f6zel\u00fcnkben szupern\u00f3varobban\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt.\r\n\r\nA szupern\u00f3v\u00e1k t\u00f6bbsz\u00f6r 1044 joule energi\u00e1t k\u00e9pesek kibocs\u00e1tani, nagyj\u00e1b\u00f3l annyit, amelyet a Nap eg\u00e9sz \u00e9lettartama sor\u00e1n. Megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00fcnk I. (ezen bel\u00fcl Ia, Ib \u00e9s Ic) \u00e9s II. t\u00edpus\u00fa szupern\u00f3v\u00e1kat, az alapj\u00e1n, hogy a robban\u00e1si folyamat korai sz\u00ednk\u00e9p\u00e9ben kimutathat\u00f3-e a hidrog\u00e9n.\r\n\r\nAz ismertebb szupern\u00f3v\u00e1k k\u00f6z\u00e9 tartozik a Nagy Magell\u00e1n-felh\u0151ben tal\u00e1lhat\u00f3 SN 1987A jel\u0171, valamint az 1604-ben felfedezett Kepler-f\u00e9le szupern\u00f3va. Ez ut\u00f3bbi, illetve az 1572. \u00e9vi Tycho Brahe-f\u00e9le szupern\u00f3va jelent\u0151s l\u00f6k\u00e9st adtak a csillag\u00e1szat fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek, mivel a korabeli klasszikus felfog\u00e1st, mely a fix csillagokat v\u00e1ltozatlannak tartotta, v\u00e9glegesen megingatt\u00e1k.\r\n\r\n\r\nA hipern\u00f3v\u00e1k az egyik legnagyobb megfigyelt robban\u00e1sok az \u00e1ltalunk ismert Vil\u00e1gegyetemben. Jelenleg \u00fagy k\u00e9pzelj\u00fck, hogy a jelens\u00e9g nagyon nagy t\u00f6meg\u00fb, \r\nH, He l\u00e9gk\u00f6r\u00fcket m\u00e1r elvesztett, mag\u00e1nyos csillagok robban\u00e1s\u00e1val j\u00f6n l\u00e9tre, amely robban\u00e1s eredm\u00e9nyek\u00e9nt fekete lyuk keletkezik a csillag magj\u00e1b\u00f3l. A \r\nmodellek szerint t\u00edzszer t\u00f6bb anyag \u00e9s harmincszor nagyobb energia szabadul f\u00f6l, mint Ia szupern\u00f3va eset\u00e9n (Iwamoto, Nature, 1998). A ledob\u00f3b\u00f3 anyag \r\nnagys\u00e1grendileg t\u00edz napt\u00f6meg, ami szint\u00e9n arra utal, hogy nem feh\u00e9r t\u00f6rpe, hanem nagyt\u00f6meg\u00f5 csillag robban\u00e1s\u00e1t figyelj\u00fck meg. A ledob\u00f3d\u00e1s sebess\u00e9ge \r\n20-45 ezer km\/s. A modellt meger\u00f5s\u00edti az is, hogy a robban\u00e1sokat mindig heves csillagkeletkez\u00e9s r\u00e9gi\u00f3iban figyelj\u00fck meg, pontosan ott, ahol a hiper\u00f3ri\u00e1s csillagoknak lenni\u00fck kell. A robban\u00e1s mindig aszimmetrikus, \u00edgy nyal\u00e1bolt r\u00f6ntgen \u00e9s gamma-kil\u00f6vell\u00e9st eredm\u00e9nyezhet. ","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/7\/4\/_\/74094_145447_2.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"74094"}