{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"A Kepler \u0171rt\u00e1vcs\u0151","author_name":"monokisandor2","author_url":"http:\/\/network.hu\/monokisandor2","html":"<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http:\/\/vilagur.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=312753&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/vilagur.network.hu" \/><param name="allowscriptaccess" value="always" \/><param name="allowfullscreen" value="true" \/><embed src="http:\/\/vilagur.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=312753&pvol=40&plang=hu&host=http:\/\/vilagur.network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" \/><\/object>","width":424,"height":345,"description":"A  a Discovery-program keret\u00e9ben \u00e9p\u00edtett \u0171rt\u00e1vcs\u0151. Exobolyg\u00f3k ut\u00e1n kutat fed\u00e9si m\u00f3dszerrel, az \u00e9gbolt egy el\u0151re \r\n\r\nkiv\u00e1lasztott ter\u00fclet\u00e9n, a Cygnus (Hatty\u00fa) \u00e9s a Lyra (Lant) csillagk\u00e9pek hat\u00e1r\u00e1n. Az 1,4 m\u00e9ter \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171, 95 \r\n\r\ncentim\u00e9teres korrekci\u00f3s lencs\u00e9vel felszerelt, 105 n\u00e9gyzetfokos l\u00e1t\u00f3mezej\u0171 Schmidt-t\u00e1vcs\u00f6v\u00e9re szerelt 42 CCD \r\n\r\n(egyenk\u00e9nt 2200\u00d71024 pixel, \u00f6sszesen 95 megapixel felbont\u00e1ssal) mintegy 170 ezer, 9-15 magnit\u00fad\u00f3s f\u0151sorozati \r\n\r\ncsillag f\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t m\u00e9ri (mintegy 0,00001 magnit\u00fad\u00f3s pontoss\u00e1ggal) a tervek szerint h\u00e1rom \u00e9s f\u00e9l \u00e9vig, hogy \r\n\r\n\u00e9szlelje a f\u00e9nycs\u00f6kken\u00e9st, amikor egy bolyg\u00f3 elhalad a csillaga el\u0151tt. A felfedezhet\u0151 bolyg\u00f3k legkisebb t\u00f6mege \r\n\r\nmintegy 0,5 f\u00f6ldt\u00f6meg, a csillagt\u00f3l m\u00e9rt legnagyobb t\u00e1vols\u00e1guk 1 CsE.\r\n\r\nInd\u00edt\u00e1s\u00e1ra, t\u00f6bbsz\u00f6ri halaszt\u00e1st k\u00f6vet\u0151en 2009. m\u00e1rcius 7-\u00e9n 03:49-kor (UTC) ker\u00fclt sor, ezut\u00e1n Nap k\u00f6r\u00fcli, a \r\n\r\nF\u00f6ldet k\u00f6vet\u0151 p\u00e1ly\u00e1ra \u00e1llt, hogy a F\u00f6ld ne zavarja a megfigyel\u00e9sekben.\r\n\r\n\r\nA Kepler feladata annak meghat\u00e1roz\u00e1sa, hogy a Tej\u00fatrendszerben a f\u00f6ldszer\u0171 bolyg\u00f3k mennyire gyakoriak a csillagok \r\n\r\nk\u00f6r\u00fcli lakhat\u00f3 z\u00f3n\u00e1n bel\u00fcl, ahol a f\u00f6ldihez hasonl\u00f3 \u00e9let lehets\u00e9ges. Az \u00e1ltala tal\u00e1lt f\u00f6ldszer\u0171 bolyg\u00f3k sz\u00e1m\u00e1b\u00f3l \r\n\r\nm\u00e1r komoly k\u00f6vetkeztet\u00e9st lehet levonni ezek gyakoris\u00e1g\u00e1ra, amennyiben egyet sem tal\u00e1l, akkor az ilyen bolyg\u00f3k, \u00e9s \r\n\r\nezzel egy\u00fctt a f\u00f6ld\u00f6n k\u00edv\u00fcli \u00e9let is nagyon ritka lehet galaxisunkban, egy tucat, vagy ann\u00e1l t\u00f6bb f\u00f6ldszer\u0171 bolyg\u00f3 \r\n\r\nfelfedez\u00e9se eset\u00e9n ez a bolyg\u00f3t\u00edpus viszont k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gesnek tekinthet\u0151, \u00edgy az \u00e9let sz\u00e1m\u00e1ra is viszonylag sok hely \r\n\r\nlehets\u00e9ges. A Drake-formula egyik t\u00e9nyez\u0151je is a Tej\u00fatrendszerben egy id\u0151ben l\u00e9tez\u0151, \u00e9letre alkalmas bolyg\u00f3k \r\n\r\nsz\u00e1ma, erre a Kepler seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel viszonylag pontos becsl\u00e9s adhat\u00f3.\r\nA program tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nye komolyan befoly\u00e1solhatja az \u0171rkutat\u00e1s j\u00f6v\u0151j\u00e9t is, sok, potenci\u00e1lisan \u00e9rdekes bolyg\u00f3 \r\n\r\nfelfedez\u00e9se ugyanis ig\u00e9nyt teremthet a megfigyel\u00e9s\u00fckre alkalmas, nagyobb m\u00e9ret\u0171 \u0171rt\u00e1vcs\u00f6vekre, emellett \r\n\r\nmegv\u00e1ltoztathatja a vil\u00e1g\u0171rrel kapcsolatos gondolkod\u00e1st is.\r\nAz \u0171rt\u00e1vcs\u0151vel felfedezett bolyg\u00f3k mennyis\u00e9gi \u00e9s min\u0151s\u00e9gi eloszl\u00e1sa seg\u00edt a bolyg\u00f3keletkez\u00e9s meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben. A f\u00f6ldi \r\n\r\nt\u00e1vcs\u00f6vekkel ugyanis csak a legnagyobb, Jupiter-m\u00e9ret\u0171 bolyg\u00f3k korl\u00e1tozott sz\u00e1m\u00fa felfedez\u00e9s\u00e9re van lehet\u0151s\u00e9g, a \r\n\r\nKepler ezzel szemben viszonylag sok, kisebb m\u00e9ret\u0171 bolyg\u00f3t is tal\u00e1lhat - ha ezek l\u00e9teznek.\r\nAz exobolyg\u00f3k megnyugtat\u00f3 felfedez\u00e9s\u00e9hez az \u00e1thalad\u00e1skor jelentkez\u0151, elhanyagolhat\u00f3 m\u00e9rt\u00e9k\u0171 (legal\u00e1bb 0,01%-os) \r\n\r\nf\u00e9nycs\u00f6kken\u00e9st legal\u00e1bb h\u00e1romszor kell \u00e9szlelni (azaz legal\u00e1bb k\u00e9t peri\u00f3dust v\u00e9gig kell \u00e9szlelni, hogy a m\u00e1sodik \r\n\r\nperi\u00f3dus hossz\u00e1nak egyez\u00e9s\u00e9vel kimutathat\u00f3 legyen a fed\u00e9sek rendszeress\u00e9ge.) A megfigyel\u00e9si id\u0151szakot \r\n\r\nelk\u00e9pzelhet\u0151, hogy hat \u00e9vre hosszabb\u00edtj\u00e1k (a fed\u00e9lzet\u00e9n l\u00e9v\u0151 \u00fczemanyag ennyi ideig elegend\u0151), \u00edgy ak\u00e1r h\u00e1rom \u00e9ves \r\n\r\nkering\u00e9si peri\u00f3dus\u00fa bolyg\u00f3k is felfedezhet\u0151ek, b\u00e1r ilyen t\u00e1vols\u00e1gban annak es\u00e9lye, hogy a bolyg\u00f3 a csillag \r\n\r\nkorongja el\u0151tt haladjon el, eleny\u00e9sz\u0151.\r\nA Cygnus \u00e9s a Lyra hat\u00e1r\u00e1n l\u00e9v\u0151 \u00e9gter\u00fclet kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ban fontos szerepe van annak, hogy ez viszonylag t\u00e1vol esik \r\n\r\naz ekliptik\u00e1t\u00f3l, \u00edgy az \u00e1llat\u00f6vi f\u00e9ny, amely az ekliptika ment\u00e9n a leger\u0151sebb, kev\u00e9ss\u00e9 fogja zavarni a f\u00e9nym\u00e9r\u00e9sek \r\n\r\npontoss\u00e1g\u00e1t. A Kuiper-\u00f6v kisbolyg\u00f3i is kev\u00e9ss\u00e9 fogj\u00e1k zavarni az \u00e9szlel\u00e9seket, ezek az exobolyg\u00f3k\u00e9hoz hasonl\u00f3 \r\n\r\nfed\u00e9seket okozhatnak. A CCD-m\u00e1trix kialak\u00edt\u00e1sa olyan, hogy a megfigyelt \u00e9gter\u00fclet legf\u00e9nyesebb (m\u00e1r t\u00fal f\u00e9nyes) \r\n\r\ncsillagainak k\u00e9pe a CCD-k k\u00f6z\u00f6tti r\u00e9szre esik, \u00e9s nem zavarja a m\u0171k\u00f6d\u00e9st. Az \u00e9gter\u00fclet kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ban szerepe \r\n\r\nvolt annak is, hogy a Tej\u00fat ezen r\u00e9sz\u00e9n csoportosul\u00f3 csillagok ugyanolyan messze vannak galaxisunk k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1t\u00f3l, \r\n\r\nmint a Nap, azaz ha a galaktikus lakhat\u00f3 \u00f6vezet elm\u00e9lete igaz, akkor a megfigyelt \u00e9gter\u00fclet ebbe beleesik.\r\nAz \u0171rt\u00e1vcs\u00f6vet az exobolyg\u00f3-keres\u00e9sen k\u00edv\u00fcl asztroszeizmol\u00f3giai m\u00e9r\u00e9sekre is felhaszn\u00e1lj\u00e1k, a csillagok belsej\u00e9ben \r\n\r\nkeletkez\u0151 hanghull\u00e1mok elemz\u00e9s\u00e9vel sz\u00e1mos csillag bels\u0151 fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l lehet hasonl\u00f3 ismereteket szerezni, mint a \r\n\r\nF\u00f6ldr\u0151l a szeizmol\u00f3gia seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel.\r\n\r\n\r\nAz \u00e9szlel\u00e9sek menete:\r\nA t\u00e1vcs\u0151 fed\u00e9lzet\u00e9n l\u00e9v\u0151 CCD-k pixeleit hat m\u00e1sodpercenk\u00e9nt olvass\u00e1k ki (k\u00fcl\u00f6nben tel\u00edt\u0151dn\u00e9nek), \u00e9s pixelenk\u00e9nt 1 \r\n\r\nvagy 30 percenk\u00e9nt integr\u00e1lj\u00e1k egy-egy f\u00e9nyess\u00e9gadatt\u00e1. A t\u00e1vcs\u0151 be\u00e9rkezett adatait a m\u0171hold fed\u00e9lzet\u00e9n t\u00e1rolj\u00e1k, \r\n\r\n\u00e9s havonta egyszer sug\u00e1rozz\u00e1k le a F\u00f6ldre (ez n\u00e9h\u00e1ny \u00f3r\u00e1ig tart, a t\u00e1vcs\u0151, mivel az ir\u00e1ny\u00edtott antenna a t\u00f6meg- \u00e9s \r\n\r\nk\u00f6lts\u00e9gcs\u00f6kkent\u00e9s miatt fixen van r\u00e1\u00e9p\u00edtve, m\u00e1sfel\u00e9 n\u00e9z, \u00e9s nem \u00e9szlel k\u00f6zben). Ezt k\u00f6vet\u0151en f\u00f6ldi \r\n\r\nmegfigyel\u00e9sekkel, els\u0151sorban a Keck Obszervat\u00f3rium HIRES spektrom\u00e9ter\u00e9vel, radi\u00e1lissebess\u00e9g-m\u00f3dszerrel sz\u0171rik ki \r\n\r\naz egy\u00e9b okok (csillagfoltok, kett\u0151scsillagok, v\u00e1ltoz\u00f3csillagok) miatt f\u00e9nyess\u00e9get v\u00e1ltoztat\u00f3 objektumokat. A \r\n\r\nt\u00e1vcs\u0151 felfedez\u00e9seit el\u0151rel\u00e1that\u00f3an \u00e9vente egyszer, minden \u00e9v elej\u00e9n publik\u00e1lj\u00e1k. A t\u00e1vcs\u0151 a megfigyel\u00e9si id\u0151szak \r\n\r\nalatt folyamatosan az \u00e9g egyazon pontj\u00e1ra n\u00e9z, a csillagos \u00e9ghez k\u00e9pest v\u00e1ltozatlanul \u00e1ll. Mivel a Nap k\u00f6r\u00fcli \r\n\r\nkering\u00e9skor \u00edgy mindig m\u00e1s oldala lenne napf\u00e9nynek kit\u00e9ve, ez\u00e9rt negyed\u00e9vente (a nap\u00e9jegyenl\u0151s\u00e9gek \u00e9s a \r\n\r\nnapfordul\u00f3k idej\u00e9n) egyszer a hossztengelye k\u00f6r\u00fcl 90 fokkal elforgatj\u00e1k, \u00edgy a napelemek \u00e1lland\u00f3an napon, a \r\n\r\nh\u0151lead\u00f3 radi\u00e1torok pedig \u00e1rny\u00e9kban lehetnek. \r\n\r\nFORR\u00c1S:NASA Vide\u00f3gal\u00e9ria: http:\/\/www.nasa.gov\/multimedia\/videogallery\/index.html?collection_id=14471\r\n Wikip\u00e9dia\r\n","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/3\/1\/2\/_\/312753_53954_1.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"312753"}