Nagy Panna üzente 12 éve
Monoki Sándor üzente 12 éve
Valószínűleg a ROSAT is úgy járt, mint szinte pontosan egy hónappal ezelőtt az amerikai légkörkutató UARS műhold: a zuhanást átvészelő darabjai valahol az óceánba eshettek. Egyelőre annyit tudni, hogy október 23-án, közép-európai idő szerint hajnali 3:45 és 4:15 között fékeződött le annyira, hogy nem tudta tovább folytatni Föld körüli keringését. Ez a fél óra is épp elég bizonytalanság ahhoz, hogy az esetlegesen megmaradt darabok pontos földet érési helyét ne lehessen könnyen megmondani, a műhold ugyanis utolsó pályáin is másfél óra alatt az egész Földet megkerülte.
FORRÁS:Űrvilág.hu: http://www.urvilag.hu/katasztrofak_ellen/20111023_lesett_a_rosat_is
Nagy Panna üzente 12 éve
Nagy Panna üzente 12 éve
Nagy Panna üzente 12 éve
Nagy Panna üzente 12 éve
Monoki Sándor üzente 12 éve
Nagy Panna üzente 12 éve
Nagy Panna üzente 12 éve
Ó, azt tényleg nem mértem, hogy milyen időközönként tűnik fel...!! Már úgyis mindegy, szegénykémet már régóta nem láttam :(
Nagy Lotti üzente 12 éve
Nagy Lotti üzente 12 éve
Nagy Panna üzente 12 éve
Nagy Panna üzente 12 éve
Nagy Panna üzente 12 éve
Nagy Panna üzente 12 éve
Nagy Panna üzente 12 éve
Nagy Lotti üzente 12 éve
Egy évvel fiatalabb testvéremmel sokszor fürkésszük az eget, és bizony könyvek nélkül dolgozunk. Egy-egy vázlatfüzetbe jegyezzük le a megfigyeléseket, és folyamatosan fényképezzük az eget. Felvisszük a képeket a gépre, és ott bejelöljük az égitesteket. Csak így dolgozunk, sehogy máshogy.
Monoki Sándor üzente 12 éve
NAGY ATTILA üzente 12 éve
Monoki Sándor üzente 12 éve
Monoki Sándor üzente 12 éve
Akkor te asztrofotós vagy! Ha vannak róla képeid oszd meg velünk tölts fel . Ha úgy van ahogy írod ,hogy nem "láthatóan gyorsan halad" akkor biztos nem az űrállomás vagy hasonló űreszköz de lehet geoszinkron pályán mozgó műhold , lehet bolygó csillag akár kisbolygó, egy távoli nagyon nagy csillag egy közeli szikla igazán sok minden lehet .Egy szakember ha tuja az irányát ,hogy honnan merre milyen szögbe látod megtudná mondani én még valószínűleg akkor sem.
Nagy Panna üzente 12 éve
Én nem úgy értem, hogy "láthatóan gyorsan halad", hanem úgy, mint egy csillag/kisbolygó/bolygó. Többször a távcsövömön keresztül fényképeztem, az átalam látott pontot bejelöltem, és olyan, mint egy "kisbolygó", legalábbis úgy viselkedik, mert abban a síkban halad, de nem mindig ugyanott. De az már biztos, hogy ugyanazt látom.
Nagy Panna üzente 12 éve
Monoki Sándor üzente 12 éve
Mátis Éva üzente 12 éve
Sajnos az űrszemét olyan komoly gondot jelent, hogy már külön
"space debris scientist"- űrszemét tanulmányozó tudósokat is alkalmaznak
fő munkában itt Houstonban a Johnson Space Center-nél. Ezt mos olvastam:
kb 13ooo szatellit kering jelenleg Földünk körül, amelyből 35oo funkcionál a
célnak megfelelően és korrekt pályán. 1957 óta kb 2o5oo működésképtelen
űr-roncs maradvány szennyezi az űrt körülöttünk, tehát nagyon is jogos a témával foglalkozni! Eléggé lehangoló! :((( Tehát nem a fejünkre potyogás jelenti a fő problémát,- mert légkörben a többség elég,- hanem kinn az űrben elüforduló
balesetek .
Monoki Sándor üzente 12 éve
Monoki Sándor üzente 12 éve
Ez így ebben a formábban egyik sem igaz s kicsit igen ! Itt van például az ISS rendszeresen módosítani kell a pályáját különben lecsurogna de vannak eszközök amiket soha nem látunk viszont s bizony sok haszontalan cuc kering szépen fölöttünk (fényképezőgép, félpár kesztyű miegymások ) az űrállomáson keletkezet szemetet berakják egy kapszulába légkörbe irányítják és elég sok mindent visszahoznak s vagy újra használják vagy nem. Mint már írtam régebben vannak próbálkozások valódi megoldás még nincs.
Tóth Ibolya üzente 12 éve
mostmár jól vagyok, a kezem is gyógyul!! hát sok minden van a fejünk felett az biztos, nyárom szerettem nézni az eget, olyan sok mindent lehet látni, űürállomásokkal mi lesz, javítják, bővítik vagy szétszedik, azokat hogyan fogják lehozni??? és a teleszkóp, azzal mi lesz? nem értem, fellőnek valamiket és utánna mint szemét kering vagy leesik?? hát akkor a fenn tele van szeméttel? Na ezért nem engednek be minket a Marsra!!!!
Monoki Sándor üzente 12 éve
Nagy Panna üzente 12 éve
Nagy Panna üzente 12 éve
én figyeltem rendszeresen az eget augusztusban, és észrevettem a távcsövemmel egy mozgó pontot, ami minden reggel és este látható. szabályos pályán halad, mert mindig ugyanott látom elmenni, de nem tudom melyik az
Monoki Sándor üzente 12 éve
Mátis Éva üzente 12 éve
Ez itt a saját bejegyzésem, amely eleve mutatja, hogy egy közös programról
van szó. A project eredetileg is német -amerikai és brit kutatók közös
együttműködése. Természetesen , mint a neve is mutatja német hangsúllyal!
Nyugi Ibolyka! Semmiröl sem maradtál le, decemberre tervezik a teleszkóp
maradványainak visszatértét!
Monoki Sándor üzente 12 éve
Ha így megy tovább elég sok minden le potyog még de te csak ne szaladgálj így is mindig balesetes vagy! Néhány év és a nemzetközi űrállomás is el öregszik és vagy lehozzák irányítottan vagy kering egy ideig és ha eleget vesztet a magasságából akkor lezuhan mind két esetben a légkörben semmisül meg.
Monoki Sándor üzente 12 éve
Nagy Panna üzente 12 éve
Alig vagyunk túl az UARS nevű műhold földre pottyanásán, csak egy hónapig lélegezhetünk fel, ugyanis október végén, november elején ismét érkezik egy újabb űreszköz, a német ROSAT űrteleszkóp, aminek visszatérését nagyobb eseményként élhetjük át, mint az UARS becsapódását – jósolja a NASA. (a cikk legeslegtetején)
Monoki Sándor üzente 12 éve
Nagy Panna üzente 12 éve
Monoki Sándor üzente 12 éve
Tóth Ibolya üzente 12 éve
Én meg semmiről nem tudok!! Mivan??? Mi esik még a fejünkre??? Hahó, merre szaladjak??? Teljesen lemaradtam mindenről ebben a maccsal való harcomban!!!!
Nagy Panna üzente 12 éve
Nagy Panna üzente 12 éve
Monoki Sándor üzente 12 éve
Nagy Panna üzente 12 éve
Nagy Panna üzente 12 éve
Nagy Panna üzente 12 éve
Nagy Panna üzente 12 éve
Nagy Panna üzente 12 éve
Monoki Sándor üzente 12 éve
NAGY ATTILA üzente 12 éve
Monoki Sándor üzente 12 éve
NAGY ATTILA üzente 12 éve
Monoki Sándor üzente 12 éve
NAGY ATTILA üzente 12 éve
Monoki Sándor üzente 12 éve
A lényegi kérdés nem az mik az arány számok és a súlyok hisz valódi esély, hogy a fejünkre esik valami vagy nem 50-50% ugyan úgy mint az ötösre a lottón vagy meg nyered vagy nem. Sokkal fontosabb kérdés az, hogy még senki nem állt ellő valódi megoldással a meglévő űrszemétel mit is kéne kezdeni és mit teszünk a jövőbeli űrtevékenység során a hulladék további szaporodása ellen! Minél több irányított visszatérés? A súly érték arány javítása? Hosszabb távra tervezet űreszközök? Egy ilyen drága és bonyolult de hasznos és fontos iparban bizony ez sem egyszerű történet de meg kéne oldani valahogy. Remélem minél hamarabb ez is valódi szempont lesz!
Mátis Éva üzente 12 éve
Tóth Ibolya üzente 12 éve
Tóth Ibolya üzente 12 éve
Mátis Éva üzente 12 éve
Ezt puskáztam még hozzá; A ROSAT elnevezés a Röntgensatellit teleszkóp röviditése,
melyet Wilhelm Röntgen tiszteletére és emlékére adtak a teleszkóp készitői.
Kilövésére 199o. június 1-én került sor a floridai Cape Canaveral-i kilövő
bázisról. Az eredetileg öt évre tervezett misszió nyolc évig tartott.
Wlhelm Röntgen neve nemcsak az X-sugarak feltalálásával, és orvosi diagnózisbeli
általános elterjedésével kapcsolatos, de ő volt az első tudós, akinek munkásságát
Nobel dijjal jutalmazták.
Tóth Ibolya üzente 12 éve